Példa nélküli megállapodás született

Történelmi jelentőségűnek nevezte az afrikai szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló AfCFTA-megállapodás elindítását Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió (AU) Bizottságának elnöke a szervezet niameyi csúcstalálkozóján vasárnap.
Domokos László, 2019. július 8. hétfő, 07:31
Fotó: Stocksnap

Négy évig tartó tárgyalások eredményeképpen márciusban született megállapodás az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térségről (African Continental Free Trade Area - AfCFTA). Az AU 55 tagállama közül 54 csatlakozott az egyezményhez, amelynek célja 1,3 milliárd ember egyesítése egy 3,4 ezer milliárd dolláros gazdasági blokkban, a fejlődés új korszakát indítva el a kontinensen. Az AfCFTA-megállapodás gyakorlati megvalósítása 2020 júliusában kezdődne, az egyezmény végrehajtását felügyelő szervezet székhelye a vasárnapi bejelentés szerint Ghánában lenne - írta az MTI.

Az AU-nak a nigeri fővárosban tartott csúcstalálkozóján az AfCFTA működésének részletkérdéseiről egyeztettek. Diplomáciai források szerint ugyanis további tárgyalásokra van szükség a tervezett vámtarifa csökkentések ütemtervéről. A szabadkereskedelmi egyezmény bírálói ugyanis attól tartanak, hogy az olcsó importtermékek árthatnak a kisebb gyártó- és mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkező országoknak.

A niameyi csúcson Benin és a kontinens legerősebb gazdasága, Nigéria utolsóként írták alá a megállapodást. Mahamat szerint 27 tagállam már ratifikálta is az egyezményt.

A világ szeme most Afrikán van - mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi, az Afrikai Unió soros elnökségét ellátó Egyiptom államfője a niameyi csúcstalálkozó megnyitóján.

Az AU becslései szerint a megállapodásnak köszönhetően 2022-ig hatvan százalékkal bővülhet a blokk belső kereskedelme. 2017-es adatok szerint a regionális kereskedelem mindössze 17 százalékát adta az afrikai országok exportjának. Ázsiában a térségen belüli kivitel 59 százalékot, Európában 69 százalékot tett ki.

Ezzel együtt a kontinens gazdasági fejlődését és integrációját még sok kihívás nehezíti, például a rossz úthálózat, a vasúti összeköttetések hiánya, a kiterjedt területeken dúló konfliktusok, a túlzott bürokrácia a határokon, illetve a korrupció.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a megállapodás részesei elkötelezettek amellett, hogy a legtöbb árucikkre megszüntetik a vámtarifákat, ami középtávon 15-25 százalékos bővülést jelenthet a regionális kereskedelemben, mindez azonban a duplájára nőhetne, ha a gazdasági szakértők által említett kérdéseket is rendeznék.

Az IMF májusi jelentése szerint az afrikai szabadkereskedelmi övezet "mindent megváltoztathat a gazdaságban", annak mintájára, ahogyan az Európában és Észak-Amerikában történt. A Valutaalap ugyanakkor óvatosságra is intett, jelezve, hogy "a vámtarifák csökkentése önmagában nem elegendő".

Az Afrikai Unió reményei szerint a létrehozandó gazdasági blokk képes lesz kimozdítani a holtpontról Afrika gazdasági potenciálját a regionális kereskedelem fejlesztésével, az ellátási láncok erősítésével, illetve a szaktudás terjesztésével.

HOZZÁSZÓLÁSOK