Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A konferenciát a Miniszterelnöki Hivatal, a GKI gazdaságkutató, és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezte. Az Európai Unió (EU) következő tízéves, átfogó gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslatcsomagot múlt héten hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. A stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: az intelligens, a fenntartható, és az inkluzív - vagyis a foglalkoztatás magas szintjét biztosító - növekedésre. Az Európai Tanács (EiT), márciusi ülésén fogadják el a prioritásokat és az öt fő célt. Egyben felkérik a tagállamokat nemzeti céljaik kidolgozására. A júniusi EiT ülésen hagyhatják jóvá az EU 2020 stratégiát, az első helyzetértékelés pedig idén ősszel esedékes. Az új stratégia előrehaladását öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés: a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatási szintet, az uniós bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, teljesíteni kell a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat, az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, továbbá 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát - ismertette Szűcs Tamás. Európának új szociális és gazdasági stratégiára van szüksége, mivel a válság miatt az utóbbi két évben gyakorlatilag megsemmisültek az elmúlt évtized eredményei - fejtette ki a képviseletvezető. Az EU-nak saját erejére kell támaszkodnia, ez pedig közös, gyors cselekvést igényel, mert csak ez biztosíthat valódi gazdasági és politikai súlyt az Egyesült Államok, Kína és Brazília meghatározta nemzetközi erőtérben - hangsúlyozta Szűcs Tamás. Szűcs Tamás beszélt arról is, hogy az Európai Tanács lesz a stratégia fő gazdája, de nagyobb szerepet kap a végrehajtásban az Európai Parlament is, az Európai Bizottság pedig javaslatokkal segít a megvalósításban. Az EU 2020 kidolgozását az motiválta, hogy a válság alapvető tényezőjeként hiányzik a makrogazdasági egyensúly, és a Lisszaboni Stratégia megfogalmazása óta csak romlott a helyzet - mondta el Declan Costello, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főosztályának képviseletében. Másrészről az új program megoldást jelentene a Lisszaboni Stratégia hiányosságaira, így például a termelékenység növekedésére. A prioritások közül a válság miatt a legnagyobb bizonytalanság a foglalkoztatási szint 75 százalékra történő emelését kíséri, ezért arra kérik a tagállamokat hogy tegyék meg saját javaslataikat e téren - tette hozzá. Az Európa 2020 (EU 2020) Stratégia mutathatja meg a válságból kivezető utat, és Európa új politikai és gazdasági energiáinak is motorja lehet - mondta Molnár Csaba kancelláriaminiszter a konferencián. Molnár Csaba felhívta a figyelmet, hogy értékelni kell még a 2010-ig szóló Lisszaboni Stratégia eredményeit, kudarcait, és ezeket a tapasztalatokat be kell építeni az új stratégiába. Kiemelte: a tagállamok felelőssége, hogy döntsenek a stratégia tartalmáról, és a végrehajtás megfelelő ellenőrzéséről. Ennek érdekében az EU 2020 kormányzási és irányítási elemeit jelentősen meg kell erősíteni, és a stratégiához ki kell építeni a tagállamok közötti szorosabb gazdaságpolitikai koordináció keretrendszerét - tette hozzá.