A központi bank monetáris tanácsának kétnapos ülése után pénteken kihirdetett döntés értelmében maradt a mínusz 0,1 százalékos betéti ráta, amelyet még januárban vezettek be azért, hogy a reálgazdaságba tereljék a kereskedelmi bankok pénzeszközeit.

Nem módosította a testület a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes, nagyjából 681 milliárd dolláros keretösszegét sem. A pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására fordított pénztől a jegybank azt reméli, hogy a közel két évtizedes defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.

Ugyanakkor a jegybank 3300 milliárd jenről 6 ezer milliárd jenre (58 milliárd dollárra) emelte azt az összeget, amelyet mennyiségi enyhítési programjának keretében a tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) jegyeinek vásárlására fordíthat évente. Emellett megduplázta - 12 ezer milliárd jenről 24 ezer milliárd jenre növelte - a külföldön működő japán vállalatoknak nyújtott dollárhitelprogramja keretösszegét is.

Elemzők csalódottan fogadták a döntést, mivel arra számította, hogy a központi bank merészebb lépésre szánja el magát, kiegészítve a gazdaság élénkítését célzó új kormányzati tervet. Számos közgazdász azonban úgy gondolja, hogy a Bank of Japan elérte cselekvési lehetőségeinek határát, és alig maradt vagy nem is maradt muníciója a gazdaság további támogatására.

A tanácskozás után kiadott közleményében a japán jegybank hangsúlyozta, hogy az európai uniós tagságról rendezett, a kilépést támogatók győzelmével végződött brit népszavazás és a feltörekvő országok gazdasági növekedésének lassulása fokozta a nemzetközi bizonytalanságokat, folytatódnak az ingadozások a pénzpiacokon. Következő kamatdöntő ülésén azonban alapos vizsgálat alá veti eszközvásárlási programjának és negatívkamat-politikájának eredményeit, amivel burkoltan arra utalt, hogy átalakíthatja monetáris politikáját.

A pénteken közölt friss makroadatok azt bizonyítják, hogy a japán gazdaságban nincs erő. A fogyasztói árak júniusban a negyedik egymást követő hónapban estek éves összevetésben, ráadásul a 0,5 százalékos csökkenés 2013 márciusa óta a legrosszabb érték. A háztartások kiadásai ugyancsak a negyedik egymást követő hónapban mérséklődtek, a májusi 1,1 százalék után júniusban már 2,2 százalékkal. Az ipari termelés tavaly júniushoz képest 1,9 százalékkal zsugorodott, de májushoz képest az elemzők által várt 0,7 százaléknál nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom májushoz viszonyítva 0,2 százalékkal növekedett, de éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent.

Az idei első negyedévben 0,5 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke az előző három hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 1,9 százalékkal bővült. Elemzők arra számítanak, hogy az év többi részében nem gyorsul a növekedés, mert a bérek gyenge emelkedése visszafogja a fogyasztói költekezést. Olyan külső tényezők, mint a feltörekvő piacok nyomott kereslete vagy a jen árfolyamának erősödése, visszavetik az exportorientált vállalatok bevételeit.