Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság döntése szerint a tagállamok kompenzációt nyújthatnak bizonyos villamosenergia-intenzív fogyasztóknak (például az acél- és alumíniumtermelőknek), az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) 2013-as módosulása miatti várható áremelkedést kompenzálandó. A szabályok elvileg biztosítják, hogy az egyes országok úgy támogathassák a vállalatokat, hogy közben az Európai Unió dekarbonizációs célkitűzései ne szenvedjenek csorbát. Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a belső piaci verseny sem sérül. Az érintett, vagyis a kompenzációra elvileg jogosult szektorok között egyebek mellett az alumínium-, acél- és réztermelőkön ott vannak a műtrágya-, papír-, textilipari, illetve vegyipari és műanyagipari cégek is.

Elvándorlási veszély

Amennyiben a cégek az emelkedő költségek hatására termelésüket az EU-n kívüli, enyhébb környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országba helyezik át, az aláássa a globális üvegházgáz-kibocsátási céljainkat - fogalmazott Joaquín Almunia az Európai Bizottság alelnöke, versenypolitikai biztos. Márpedig ez bizonyos szektorokban reális veszély, hiszen az emissziókereskedelmi rendszerben 2013-tól várható változások emelkedő áramköltségeket jelenthetnek, ami a vállalatok profittermelő képességére is kedvezőtlenül hathat.

Az ETS 2009-ben elhatározott reformja értelmében 2013-től fokozatosan csökken a rendszerben szereplő (és az EU összkibocsátásának összességében közel 50 százalékáért felelős) gazdasági társaságok számára ingyenesen osztott kibocsátási kvóták mennyisége. Ez azt jelentheti, hogy a Bizottság által ágazatonként meghatározott referencia kibocsátási értékeknél rosszabbul teljesítő (magyarán erőteljesebben szennyező) cégek kibocsátásának jelentős részét már piaci kvótavásárlásokkal kell majd fedeznie. Az EB vélhetően az elvándorlási veszélyt ("kibocsátás-áthelyezési kockázat") számításba véve fogadta el az állami támogathatóság szabályát a különösen érintett vállalatok számára, és határozta meg az Eurostat által gyűjtött és a tagállamoktól megszerzett adatok alapján a szektorokat.

Az új szabályoknak óvatos egyensúlyt kell tartania a főbb célok között. Így a leginkább sérülékeny iparágak számára csillapítania kell az indirekt Co2-költségeket, ezáltal megelőzve a társaságok kitelepülését ("carbon leakage"), ami aláásná az egész rendszert. Ugyanekkor,a szabályok bizonyos mértékben hagyják érvényesülni az ETS által küldött árjelzéseket is, a gazdaság költséghatékony dekarbonizációja érdekében. A támogatás torzítja valamelyest a piaci versenyt, azonban a Bizottság szerint a kereteket úgy alakították ki, hogy a hatás minimális legyen. Az egységes szabályokkal elvileg elkerülhető, hogy a tagállamok egyfajta támogatási versengésbe bonyolódjanak az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben lévő Európai Unión belül.

Az elfogadott szabályok szerint 2013 és 2015 között a leginkább érintett szektorokban a villamos energia költségek növekedésének 85 százalékáig járhat majd a kompenzáció a leghatékonyabb vállalatok számára, ami fokozatosan 75 százalékra mérséklődne 2019-2020-ra. Mindemellett, a legmodernebb és -hatékonyabb erőművek építéséhez 2020-tól akár a beruházási költségek 15 százalékára rúgú támogatás is járhat.

Ára lesz a kibocsátásnak

Az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere 2013-ban kezdődő harmadik fázisában már alapvető hatással lesz a vállalatok nyereségességére is, noha erről a hazai cégek nem sokat tudnak - hangzott el az energiainfo.hu és a KPMG által a témában a közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen. A kibocsátási egységek fontos értékké váltak sok céges mérlegben, és a jövőben várhatóan lesznek áldozatai is az emelkedő kibocsátási költségeknek - mondta el Baráth Barna a Vertis Environmental Finance vezérigazgatója.

Eddig viszonylag szerény hatással járt a cégek életére a rendszer, miután a cégek többsége ingyen juthatott a szükséges kvótákhoz. Így a piaci vásárlási kötelezettség meg sem jelent, vagy jóval a teljes kibocsátások 10 százaléka alatt maradt. Jövőre azonban teljesen más rendszer jön; míg eddig a karbonintenzitás tulajdonképpen nem számított, mostantól ára lesz a kibocsátásnak - fogalmazott Szepesi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás menedzsere. Mindez a szakértő szerint a kvótaárak emelkedését eredményezi majd. Az új időszakban már mindenki érezni fogja a pénztárcáján a hatásokat, a cégeknek valószínűleg részben be kell majd építeniük költségeiket termékeik, szolgáltatásaik árába - tette hozzá.

Az Európai Tanács 2007 márciusában fogadta el a klíma- és energiacsomagot, amelynek fő céljai a klímaváltozás elleni harc, az EU energiabiztonságának fokozása, versenyképességének növelése mellett. Az ETS direktíva 2009-es módosításával központi eleme a közösség klímapolitikájának. A direktíva 2020-ra két kötelező érvényű célt tűzött ki: a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését 1990-hez képest, valamint a megújulók teljes energiafogyasztáson belüli arányának 20 százalékra emelését. Az ugyanekkor lefektetett, az energiahatékonyság 20 százalékos javítását kitűző cél ugyanakkor nem kötelező érvényű. Az EU a kibocsátáscsökkentési célt 30 százalékra emelné a nemzetközi akciók függvényében, 2050-re pedig 80-95 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást Brüsszel szerint.