Nagyot fog nézni, ha megtudja, mennyi megtakarítása van egy átlagos magyarnak

Az Allianz SE globális felmérése szerint a világban átlagosan 9,7 százalékkal nőtt az emberek vagyona tavaly. A magyaroknál 11,2 százalékos növekedést mértek, és az egy főre eső pénzügyi megtakarítás összege már 5,8 millió forint fölött van. Ez persze csak az átlag. Voltak háztartások, amelyek nagyobb mértékben gazdagodtak, és voltak, amelyek kevésbé.
Herman Bernadett, 2020. szeptember 23. szerda, 12:33
Fotó: Indamedia

Tízéves rekordon a vagyonok növekedése a világban - derül ki a Allianz vagyonosodási jelentéséből. 2019-ben a bruttó pénzeszközállomány 9,7 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés 2005 óta. Erre a teljesítményre pedig nincs jobb szó, mint az elképesztő, figyelembe véve, hogy a 2019-es évet felkavaró társadalmi változások, erősödő kereskedelmi konfliktusok és ipari recesszió fémjelezte.

A jegybankok beindították a pénzpumpát

A központi bankok azonban irányt változtattak és széles körű pénzügyi könnyítéseket vezettek be, így a tőzsdék a fundamentumoktól függetlenedve 25 százalékkal feljebb szárnyaltak, és a pénzeszközöket is magukkal húzták: Az értékpapírok vagyoni osztálya 2019-ben hatalmas, 13,7 százalékos növekedést produkált. Ilyen gyors növekedésre a XXI. században még nem volt példa. A másik két vagyoni osztály növekedési üteme ugyan alacsonyabb, azonban még így is impozáns volt: A biztosítás és a nyugdíj 8,1 százalékos növekedést ért el, ami főként a mögöttes eszközök növekedését tükrözi, míg a bankbetétek 6,4 százalékkal emelkedtek.

Lényegében mindegyik vagyoni osztály jelentősen a hosszú távú növekedési átlaga fölött teljesített a nagy pénzügyi válság óta. 2019 másik különlegessége: Az évek során idáig a regionális növekedési toplistán a feltörekvő piacok domináltak. 2019-ben ez a trend megszakadt, ugyanis a leggyorsabb növekedést éppen a leggazdagabb régiók produkálták. Idetartozik Észak-Amerika és a Csendes-óceáni térség, ahol a háztartások bruttó pénzeszközei 11,9 százalékos növekedési rekordot értek el. Ennek eredményeképpen a feltörekvő piacoknak már zsinórban a harmadik évben nem sikerült túlszárnyalniuk jóval gazdagabb versenytársaikat. A növekedési folyamat elakadt.

Válság? Miféle válság?

Úgy tűnik azonban, hogy a történelem ismétli önmagát 2020-ban - csak még szélsőségesebben. A koronavírus okozta járvány ugyanis 100 év óta a legmélyebb recesszióba taszította a világgazdaságot. A központi bankok és adóhatóságok világszerte példátlan pénzügyi és költségvetési intézkedéseket vetettek be, hogy megvédjék a háztartásokat és pénzeszközeiket a globális zűrzavar következményeitől. Ennek köszönhetően az Allianz becslései szerint a magánháztartásoknak mostanra már sikerült is behozniuk a 2020 első negyedévében elszenvedett veszteségeket, és a második negyedév végére szerény, 1,5 százalékos növekedést produkáltak a globális pénzeszközök terén, miközben a bankbetétek a nagyvonalú állami támogatásoknak és a megtakarításoknak köszönhetően impozáns 7, százalékkal nőttek. Igen valószínű, hogy a magánháztartások pénzeszközei 2020-at, a járvány évét pozitív mérleggel zárják.

"A monetáris politika tűzoltásnak jó volt" - nyilatkozta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. "Nem szabad azonban illúziókba ringatni magunkat. A nullás és a negatív kamat édes méreg. Aláássák a vagyonosodást és elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen az eszközök birtokosai csinos, váratlan nyereségeket zsebelhetnek be, ám ez nem fenntartható. Ami tűzoltásnak jó volt, az hosszú távon nem feltétlenül vezet kedvező eredményre. Ennek érdekében a járvány után minden eddiginél nagyobb szükségünk van olyan strukturális reformokra, amelyek megalapozzák a szélesebb körű növekedést."

Nyílik az olló

A leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség tovább nőtt. 2000-ben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány átlagosan 87-szer nagyobb volt a fejlett gazdaságokban, mint a feltörekvő piacokon. 2016-ra ez az arány 19-re esett vissza, majd visszament 22-re (2019). A felzárkózási folyamat megfordulása széles körben megfigyelhető. A globális középosztály tagjainak száma most először jelentősen csökkent: míg 2018-ban valamivel több mint 1 milliárd főt számlált, 2019-re már a 800 milliót sem érte el.

Másfelől az ezredforduló óta végbement fejlődést nézve a feltörekvő piacok felemelkedése továbbra is meggyőző. A népességnövekedést is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a globális vagyoni középosztály majdnem 50 százalékkal, a felső vagyoni osztály pedig 30 százalékkal, míg a vagyoni alsó osztály majdnem 10 százalékkal csúszott vissza.

A fejlődés ellenére még mindig nagy az egyenlőtlenség a világban. A világ leggazdagabb 10 százaléka (a vizsgált országokból 52 millió ember, átlagosan 240 ezer euró értékű nettó pénzeszközállománnyal) 2019-ben a nettó pénzeszközök mindegy 84 százalékát birtokolta, köztük a leggazdagabb 1 százalék (1,2 millió euró fölötti átlagos nettó pénzeszközállománnyal) pedig majdnem 44 százalékát. Az ezredforduló óta végbement fejlődés szembeötlő: míg a leggazdagabb 10 százalék részesedése hét százalékponttal csökkent, a leggazdagabb 1 százaléké három százalékponttal nőtt. Vagyis a szupergazdagok egyre távolabb kerülnek a társadalom többi részétől.

"Igen aggasztó, hogy a gazdag és a szegény országok közötti különbség újra nőni kezdett, ráadásul még azelőtt, hogy a Covid-19 lecsapott a világra" - mondta erről Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. "Hiszen a világjárvány valószínűleg tovább növeli az egyenlőtlenséget, ami nemcsak a globalizációt hátráltatja, hanem az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is visszaveti, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Ha egyre több gazdaság fordul befelé, a világ egészében véve szegényebb hely lesz."

Magyarország: jó év mind vagyon, mind adósság szempontjából

A magyarországi portfóliókban a háztartások pénzeszközei 11,2 százalékkal nőttek, ami meghaladja a hosszú távú (2009-2019) 7,6 százalékos átlagos növekedést. Ez a legnagyobb növekedés a nagy pénzügyi válság óta. A növekedés motorja főként az értékpapírok teljesítménye volt (15 százalék az előző év azonos időszakához képest). Ezek alkotják a magyarországi portfóliók legnagyobb részét (55 százalék).

A második legnépszerűbb vagyoni osztály 27 százalékos aránnyal a bankbetét. Itt 7,5 százalékos növekedés következett be, ami szintén meghaladja a 4,7 százalékos hosszú távú átlagot (CAGR 09-19). A biztosítási és nyugdíjkifizetések szintén 10 százalékos fellendülést produkáltak az elmúlt évben a 0,4 százalékos átlagos éves növekedéshez képest. A magyar háztartásokban a biztosítási és nyugdíjcélú pénzeszközök aránya mindössze 7 százalék.

Az adósságok növekedése szintén jócskán meghaladta az átlagot az elmúlt évben a maga 12,3 százalékával, az elmúlt évtized -1,0 százalékos értékéhez viszonyítva. Mindezzel együtt az adósságráta (az államadósság GDP-hez viszonyított aránya) továbbra is igen alacsony: mindössze 23 százalék.

Az eszközök és az adósságok nettó értékének növekedése megfelelt a nettó pénzeszközök 10,9 százalékos hosszú távú növekedési átlagának. Az elmúlt tíz évben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány csaknem háromszorosára nőtt a 2008-2009-es válság óta, így mára eléri a 16 140 eurót (5,8 millió forint). (Ennyi pénze persze a magyarok többségének nincs, ezek átlagos értékek, amelyeket a gazdagabb réteg magas számai húztak fel.)

A nettó pénzeszközállomány ranglistáján Magyarország tartja 29. helyét. Bár a magyar háztartások stabilitását tekintve pozitív fejlődésnek lehettünk szemtanúi, a világjárvány hatása tagadhatatlan. Valószínűleg visszaesés jelentkezik a megtakarítások terén. Csak a háztartási célú bankbetéteknél 0,8 százalékos zsugorodást figyeltünk meg az év első felében. Bár ez nem a legjobb barométere az eszközök teljesítményének, valamilyen formában mégis csak jelzi, hogy milyen hatással volt a karantén a magyar háztartásokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2020.09.23 19:13

a magyarok megtakarításai elsősorban azért "nőttek" forintban számolva 11%-al, , mert nagyrészt euróban tartják a zemberek a pénzüket, és a forint kb 12% ot gyengült egy év alatt az euróval szemben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.09.23 18:26

Ezt a szép átlagot köszönjük a Cukorhegynél okosabb Nemzeti Lőrincünknek és a Família Zrt-nek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2020.09.23 17:14

@vanrob: medián, medián... ez olyan libernyák szó. tuti nem magyar.
átlag. na ez magyar, ezt érteni.
közérthetően kell beszélni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vanrob, 2020.09.23 17:10

5,8M az átlagos megtakarítás. Átlagos. Ez olyan, mintha azt mondanám, 10-ből 9 embernek van 1-1 forintja, egynek meg 91, az kereken száz, az átlaga meg 10... Csak ugye a 9 embernek összesen nincs 10 forintja. Tehetünk mögé milliót vagy milliárdot, a képlet alapján az átlag ugyanez marad. Sokkal inkább tükrözi a valóságot ha azt mondom, a medián középérték az 1. 9 embernek van ennyije, és 1 van fölötte (jóval). Csak hiába ez a valóság, a propagandában ez nem hangzik jól.
De addig nincs semmi baj, amíg értjük, hogy mi az átlag, a meg a középérték közötti különbség, és mit akarnak vele elmondani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html