Joe Biden, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje jobb benyomást keltett Donald Trumpnál, a Republikánus Párt jelöltjénél a második elnökjelölti vitán a CNN Instant Poll felmérése szerint, amelyet a nézők körében készítettek. A megkérdezettek között egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban voltak a két párt elkötelezett támogatói, illetve a magukat függetlennek valló szavazók, a felmérés nem tekinthető reprezentatív közvélemény-kutatásnak.

E tévénézőcsoport tagjainak 53 százaléka úgy látta, hogy Biden nyerte a vitát, míg 39 százalékuk szerint a mostani elnök győzött. A megkérdezettek jelentős többsége, 73 százaléka szerint Biden bírálatai Trumppal szemben korrektek voltak, míg Trump támadásait lényegében 50-50 százalékban ítélték korrektnek, illetve inkorrektnek. Mindezzel az elnök jelentősen javított, ugyanis a szeptember 29-ei első vita után készült hasonló felmérés válaszadóinak 28 százaléka látta Trumpot győztesnek és 67 százalékuk vélte úgy, hogy inkorrekt módon bírálja ellenfelét.

Nem változtatott

A vita nem változtatott azon, ahogy a választók a két elnökjelöltről vélekednek. A Business Insider szalagcíme szerint: Trumpnak kevesebb, mint két hete maradt, hogy megfordítsa a közhangulatot, ami nem az újraválasztása irányába mutat, ám Biden nem tette meg neki azt a szívességet, hogy valamilyen nagy hibával segítse ebben. A CNN felmérése szerint a vita előtt a megkérdezettek 55 százaléka látta Bident jobb elnökjelöltnek, ami a vita után messze hibahatáron belül, 56 százalékra araszolt fel. Trump esetén az előtte-utána mutató 42 és 41 százalék volt.

A 74 éves elnök egyik fő csapásiránya 77 éves kihívójával szemben a kampány során az volt, hogy ellenfele túl idős az ország vezetéséhez, aluszékony Joe-nak gúnyolta, újra és újra elismételve, hogy szerinte annyira szenilis, hogy már nem tud megfogalmazni egy értelmes mondatot sem. Ezért rossz hír neki, hogy vitájuk nézőinek 55 százaléka szerint Trump teljesítménye inkább ad okot aggodalomra azzal kapcsolatban, hogyan látná el elnöki feladatait, mint Bidené. A demokrata jelölt esetén csak 41 százalék volt ez az arány.

Elhódított idősek

A részkérdésekre adott válaszok is azt tükrözték, hogy a jelölteket már beskatulyázták a választók. A megkérdezett nézői csoport 56 százaléka szerint Trump jobban menedzselné a gazdaságot, mint Biden. A külpolitika terén döntetlenre végeztek, a többi ügy Bidennek kedvez: a koronavírus-válságot a válaszadók 57 százaléka, a klímaváltozást 67 százalékuk, a faji ellentéteket 62 százalékuk szerint kezelné jobban.

A nőknél 60-35 százalékra nyerte a vitát Biden, a férfiaknál 47-44 százalékos arányban. A magukat független szavazóknak tartóknál 55-35 százalékra, a mérsékelteknél 56-37 százalékra, a fehér egyetemi végzettségűeknél 64-29 százalékra, a 45 évnél fiatalabbaknál 66-27 százalékra győzött. A legérdekesebb korcsoport a 65 évesek és a náluk idősebbek tábora, ugyanis úgy tűnik, ennek a korosztálynak a tagjai közül többen támogatják Joe Bident, mint a négy évvel ezelőtti demokrata elnökjelöltet, Hillary Clintont. A vitát 46 százalékuk szerint Biden nyerte, míg 43 százalékuk szerit Trump, miközben 10 százalékuk szerint döntetlen volt.

Ugyanakkor Biden nem sokkal szerepelt jobban az elnökjelöltek utolsó vitája után, mint Clinton: a CNN akkori hasonló felmérésénél csak egy százalékponttal ért el nagyobb különbséget Trumppal szemben. Más kérdés, hogy a második legjobb eredményt érte el Barack Obama után, aki 2008-ban 58-31 százalékra végzett John McCainnel szemben.

Okosabbak lettünk?

Az összehasonlítás azonban csalóka. McCain a Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődje után, a pénzügyi összeomlás árnyékában volt kénytelen kampányolni Obama ellen, miközben a Fehér Házban George W. Bush személyében egy republikánus elnök ült. A Clintonnal történő összehasonlítást az torzítja, hogy James Comey, az FBI akkori vezetője a 2016-os elnökválasztás előtt éppen 11 nappal jelentette be, hogy az FBI mégis vizsgálja a demokrata elnökjelölt e-mail-ügyét, amely alapján megvádolhatták és - ha megválasztják - elnökként bíróság elé állíthatták volna Clintont. A vizsgálatot csak pár nappal a szavazás előtt állították le. Tutira vehető, hogy ez jelentős hatást gyakorolhatott sok ingadozó szavazóra.

Szembe a CNN panelvizsgálatával reprezentatív és átfogó választási barométernek tekinthető a The Economist poll of polls összesítése, amely március óta modellezi a két jelölt versenyét a megjelenő helyi és országos közvélemény-kutasi adatok alapján.

Ez július eleje óta folyamatosan több mint 90 százalékra adja Biden győzelmi esélyét a győztes mindent visz szavazáson (és 99 százalékra az arányos szavazáson, ami nem számít). A barométer október 6. óta több mint 340 elektort jósol (az 538-ból) a demokrata jelöltnek és kevesebb, mint 200-at a republikánusnak. Ha nem történik semmi rendkívüli november 3-áig, akkor ennek tükrében Trump győzelme ezúttal nem egyszerűen meglepetés lenne, mint 2016-ban, hanem csoda.