Emmanuel Macron, miután megbeszélést tartott Philippe Couillard québec-i miniszterelnökkel Párizsban hétfőn, a közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az amerikai vámok bevezetése nyilvánvalóan ellentétes lenne a WTO szabályaival. "Az Európai Uniónak ez esetben joga lenne panaszt emelni a Kereskedelmi Világszervezetnél - ez az amit Franciaország szeretne - és ellenintézkedésekkel sújtani amerikai termékeket" - idézi az MTI a francia elnököt.

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy az importált acélra 25 százalékos, az alumíniumra pedig 10 százalékos vámot készül kivetni. Az Európai Bizottság "határozott és arányos" választ helyezett kilátásba.

Sajtóértesülések szerint az EU ellenlépésként mintegy 3,5 milliárd dollárnyi amerikai termékre vetne ki 25 százalékos importvámot, köztük a Harley-Davidson motorokra, a bourbon whiskyre vagy éppen a Levi's-termékekre. Trump elnök erre azzal fenyegetőzött, hogy vámot vetnek ki az Európából importált gépkocsikra. "Ez gazdasági nacionalizmus, és miként egyik elődöm mondta (...) a nacionalizmus háborút jelent, és a háborúban mindenki veszít" - hangsúlyozta Macron.

Kik lesznek az igazi vesztesek?

A legnagyobb kanadai tartomány, Québec miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy végső soron a fogyasztók fizetik meg a vámot, ugyanis drágulni fog minden termék, amely előállításához szükség van az import acélra vagy alumíniumra. Emlékeztetett arra, hogy ezt történt akkor is, amikor az Egyesült Államokban vámot vetettek ki a Kanadából behozott épületfára, egyszerűen emelkedtek a házárak.

"Nagyon ritka, hogy egy kereskedelmi háborúnak ne csak vesztesei legyenek. Nem erre az útra kell terelni a világot. Hanem inkább példát kell mutatni arra, hogy milyen fontosak és milyen kölcsönös előnyöket kínálnak a nyitott piacok" - mondta Philippe Couillard.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportőre, tavaly 35,6 millió tonnát hozott be külföldről. A teljes amerikai behozatalon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7 százalék. A második helyen Brazília áll 13,2 százalékos részesedéssel, majd Dél-Korea (9,7 százalék), Mexikó (9,4 százalék), Oroszország (8,1 százalék), Törökország (5,6 százalék), Japán (4,9 százalék), Németország (3,7 százalék), Tajvan (3,2 százalék), Kína (2,9 százalék) és India (2,4 százalék) következik.