Annyi a hitel, hogy már aggódni kell a hozamokért

A válságkezelésnek fontos elemei az állami és jegybanki likviditásnövelő intézkedések, de nagy kérdés, hogy a hitelezések milyen helyzetbe hozzák a bankokat a nullás vagy negatív kamatkörnyezetben. Hogyan reagálnak erre a fogyasztók, a tőkepiacok, valamint milyen inflációs folyamatok indulnak el a nagyobb gazdaságokban - adott rövid összefoglalót David Livingstone, a Citibank Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős ügyvezetője a pénzintézet koronavírus gazdasági hatásairól szóló videókonferenciáján.
Szabó Dániel, 2020. július 2. csütörtök, 11:45
Fotó: Getty Images

Akár tízszázalékos GDP-visszaesések jöhetnek a koronavírus-járvány okozta válság miatt - mondta a szakember, aki szerint nehéz megjósolni, milyen lesz a talpra állás, jelenleg még megjósolhatatlan, hogy milyen alakú (gyors, azaz V-, vagy lassabb U-formájú kilábalás jöhet). Az is nehezen látható, hogy a gazdaság mikroszintjének szereplői, a háztartások, lakossági fogyasztók miként reagálnak a válságra. Főként a fizikai kiskereskedelem helyzete lesz izgalmas.

Afrika legtöbb országában a a kijárási korlátozások meglepően hatékonyan működnek, egyelőre a fertőzési és halálozási adatok is alacsonyan maradtak - derült ki Livingstone összefoglalójából. Várhatóan jelentős tőkeérdekeltségek maradnak az országban, de kockázat, hogy az ottani feltörekvő államok relatív kis költségvetések felett diszponálnak, kevés pénzzel gazdálkodnak, kitettek a külföldi tőkebefektetéseknek (FDI). Összességében viszont az afrikai válság kevésbé lehet súlyos, mint a fejlettebb területeken.

Európában hatalmas állami támogatási programok indultak, ami a Citibank szakértője szerint önmagában pozitív, de a nagy likviditás az eladósodottság növekedéséhez vezet. Strukturális gondot okozhat, hogy az ösztönzés monetáris oldalán az Európai Központi Bank (ECB) negatív kamatokat tart fenn, amely nehezíti a bankszektor számára a tőkekihelyezést, valamint a tőkepiacokra vándorol a pénz. Kérdés, hogy a támogatott vállalkozások milyen tevékenységüket finanszírozzák majd, a befektetések hogyan hasznosulnak majd a gazdaságban. Később Livingstone arról is beszélt, hogy a most a piacokra engedett likviditás, az állami kölcsönök ugyan fűthetik a gazdaságot, de felmerül - és szerinte ez az egyik legizgalmasabb kérdés -, hogy miként jön ez vissza hozamként.

Az utóbbi években sok feszültség alakult ki a multilaterális kereskedelmi egyezményeknél is. Jó példa erre a brexit, amely esetében jelenleg is tárgyalnak a vámokról, esetleges korlátozásokról, és egy kemény brexit esetén megvan a kockázata annak, hogy megszűnik a jelenleg fennálló szabadkereskedelmi piac - mondta David Livingstone. Sokkal nagyobb verseny alakul majd ki a koronavírus-járvány után ezen a területen. Abban biztos, hogy a digitalizáció - mely felváltja a papír alapú dokumentációt a kikötőkben, terminálokon - biztosan lökést ad a kereskedelemnek. Kérdéses viszont a deglobalizációs folyamatok iránya, ereje, valamint az, hogy a korábbi feszültségek milyen irányba változnak. Például milyen megoldással zárul az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja.

"Nem tartom valószínűnek, hogy a világgazdaság deflációs spirálba kerülne, de az infláció sarokköve lesz annak, hogyan kezeljük a válságot. Az infláció gyors növekedése sokkal nagyobb kockázatot jelent a nagyobb gazdaságok számára - válaszolta David Livingstone a Napi.hu kérdésére. Az utóbbi időszakban ugyanis hatalmas mértékű pénznyomtatásba kezdtek a fejlett gazdaságok, de az infláció egyelőre alacsony szinten maradt. Szerinte most fontos kérdés, hogy milyen kamatpolitikához folyamodnak a jegybankok, egyáltalán milyen inflációs folyamatok - és azt kezelő megoldások - várhatók, valamint ismét sok múlik a fogyasztók viselkedésén.

HOZZÁSZÓLÁSOK