Az Északi Áramlat 2. gázvezeték egy újabb szállítási útvonalat jelentene Németország és Oroszország között, amelynek kapacitása évi 110 milliárd köbméter gázforgalmat jelentene. A projektet először 2011-ben vetette be a Gazprom és a részben német érdekeltségű Nord Stream AG, de végül csak 2018 májusában kezdték el építeni. Az Egyesült Államok pedig a 0. perctől kezdve erősen támadta az infrastrukturális fejlesztést, mivel az növelné az EU oroszokkal szembeni energetikai kitettségét. Fontos megemlíteni azt is, hogy az USA egyik fő exportcikkévé léptetné elő a cseppfolyósított gázt (lng), így üzleti érdeke is fűződik a dologhoz, bár ekkora szükségletet biztosan nem tudna kiszolgálni.

Németország viszont a csővezeték befejezését szorgalmazza, dacára az egy évtizedes amerikai kritikáknak. A Biden-adminisztráció első NATO-egyeztetésén Antony Blinken külügyminiszter ismét felhozta a 95 százalékos készültségű tranzitútvonal problémáját. Német kollégájával, a Merkel-kabinet külügyminiszterével Heiko Maassal is egyeztetett, hogy megvitassák a kérdést - írja a Reuters.

"(Joe) Biden elnök nagyon világos volt, hogy ez a vezeték rossz ötlet, rossz Európának, rossz az Egyesült Államoknak, és szembemegy az EU saját biztonsági céljaival is" - mondta Blinken, amikor találkozott a NATO-főtitkár Jens Stoltenberggel.

"Ellentétes Ukrajna, Lengyelország, valamint számos közeli partner és szövetséges érdekeivel" - mondta Blinken, jelezve azt is, hogy egy amerikai törvény előírja Washington számára, hogy szankciókat alkalmazzon a Nord Stream 2 projektben részt vevő vállalatokkal szemben, jelezve a tulajdonképpeni ultimátumot a vezetéképítés kapcsán.

A külügyminiszter szerint Ukrajna szuverenitását azért veszélyeztetheti a projekt, mivel az ország jelenleg a legfontosabb tranzit útvonal az EU és Oroszország között, a szállítások közvetítői díjából pedig jelentős bevétele van Kijevnek.