Újabb blamázs érte az európai atomipart: az orosz részvétellel épülő finnországi nukleáris erőmű beruházója, a Fennovoima konzorcium kénytelen volt bejelenteni, hogy négy évvel elhalasztja a létesítmény átadását - adta hírül a Financial Times. A késés megszégyeníti az energiaszolgáltatókból és más ágazati cégekből álló konzorciumot, továbbá az orosz állami atomenergetikai vállalatot, a Roszatomot, amely amellett, hogy része beruházó cégcsoportnak, a reaktorokat szállítja a létesítményhez.

Az orosz vállalat korábban azt ígérte, hogy a projektet időben befejezik, ugyanis bevált technológiát építenek be az erőműbe. Olyan VVER-1200-as reaktorokról van szó, amilyeneket a Paks II. atomerőműben is használni akarnak. A Fennovoima bejelentése szerint a Hanhikivi 1 erőmű kereskedelmi célú áramtermelése csak 2028-ban indulhat el, ami négyéves csúszás a legutóbbi ígérethez képest és nyolcéves halasztás ahhoz képest, amilyen határidőt a finn parlament a projekt 2010-es engedélyezésekor elfogadott.

QP | Quality Placement

Rossz előjelek

A konzorcium már 2017-ben figyelmeztetett arra, hogy nem tudja tartani az átadási határidőt, mivel a Roszatomnak gondjai vannak az engedélyek beszerzésével a híresen szigorú finn nukleáris hatóságoktól. A csernobili atomerőmű több mint harminc évvel ezelőtti katasztrófája óta minden atomerőmű-építés költséges csúszásokat szenved el. A hatóságok a japán fukusimai erőmű 2011-es katasztrófája után még tovább szigorították az engedélyezés feltételeit, egyebek mellett a reaktoroknak ki kell állniuk, ha rájuk zuhan egy repülőgép - emlékeztet a Financial Times cikke.

További rossz előjel volt az orosz-finn projekt előtt, hogy egy másik finn nukleáris erőmű, az Olkiluoto 3 befejezését több mint tíz évvel tolták el. Ezt a létesítményt a francia Areva és a német Siemens akarja tető alá hozni, ám a halasztás, illetve a költségek szédületes megugrása miatt (háromszorosan léphetik túl a tervezett költségvetést) számos pert kaptak a nyakukba. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is elhalasztottak hasonló beruházásokat, amelyeknek szintén elszállt a büdzséjük.

Ígéret

A Fennovoima úgy akarta legyűrni ezeket az akadályokat, hogy a reaktorokat a Roszatomtól szerzi be, amely a csernobili katasztrófa óta rendületlenül épít atomerőműveket, szemben európai versenytársaival, például az Arevával. Az orosz vállalatnak azonban meggyűlik a baja a finn nukleáris hatósággal (STUK), amelyet a világ egyik legszigorúbb ilyen szervezetének tartanak. A konzorcium abban bízott, hogy megkapja az építési engedélyeket, és 2021-ben elkezdheti a munkát. Már ez is csúszás lett volna, miután eredetileg 2018-ra tervezték ezt. A finn kormány csak akkor adja a hozzájárulását az kezdéshez, ha a STUK biztonságosnak minősíti a tervezett létesítményt.

A projektet a halasztáson túl azért is bírálják, mert a Roszatom nem csupán fő szállítója a beruházásnak, hanem a Fennovoima legnagyobb részvényese és első számú finanszírozója is. Emellett politikai botrány is kísérte az ügyet: a Zöld párt 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, tiltakozásul kilépett az akkori kormányból. Az indok az volt, hogy a nukleáris beruházás egy "finlandizációs" projekt, azaz arra szolgál, hogy egy kis ország hozzáidomuljon egy nála nagyobb, sokkal erősebb szomszédjához.