Atomboommal revolvereznek a lengyelek

Még csak az elképzelések szintjén léteznek a lengyel atomerőművek, de a velük járó környezetvédelmi kockázatok miatt a varsói kormány máris fasírtba került a német és az osztrák vezetéssel. A kérdés az, kell-e nemzetközi hatástanulmányt készíteni a létesítményekkel kapcsolatban vagy sem?
Barabás Júlia, 2020. március 1. vasárnap, 19:09
Fotó: Getty Images - Képünk illusztráció

Lengyelország első atomerőművének építését négy év múlva kezdhetik meg a Balti-tenger partjának közelében lévő Zarnowiec faluban. A gond az, hogy a település 150 kilométerre fekszik a német határtól, ám az ezzel kapcsolatos nemzetközi előírások ellenére nem készült átfogó környezetvédelmi hatástanulmány az erőmű okozta kockázatokkal kapcsolatban - írta az Euractiv európai hírportál. Az Euractiv azt vizsgálta, hogyan érintik Varsó atomtervei a lengyel-német és a lengyel-osztrák viszonyt.

Németországban idegességet váltott ki ez a hiányosság: Sylvia Kotting-Uhl, a Zöldekhez tartozó parlamenti képviselő levélben kérte számon CDU-s kollégáján, Peter Altmaier környezetvédelmi miniszteren, hogy a berlini kormány miért nem követeli a hatástanulmány elkészítését. Altmaier a Bundestag nukleáris biztonsággal foglalkozó bizottságához fordult és konzultációt kért a lengyel kormánytól, de ezen túl semmi sem történt.

Lengyelek

A lengyel vezetés 2018 novemberére készítette el 2040-ig szóló nemzeti klímatervét, amelyben hat atomreaktor telepítését irányozza elő. Ezek közül kettő a Balti-tenger partjára Zarnowiecbe és Kopalinóba kerülne. A célok enyhén szólva ambiciózusak: 2024 és 2043 között hat-kilenc gigawatt atomerőművi kapacitást akarnak kiépíteni, amelyeket 60-80 évig akarnak üzemeltetni. Az első reaktort már 2033-ban üzembe helyeznék. Hogy mindennek mennyi a realitása, arról korábbi cikkünkben írtunk.

Az ENSZ Espoo Convention megállapodása szerint, amelyet 1991-ben fogadtak el a tagállamok, a nukleáris erőművek építését össze kell kötni azok környezetvédelmi kockázatelemzésével. Az ilyen vizsgálatok elvégzését az építő ország szomszédai is kezdeményezhetik. A varsói kormány említett tervezete szerint a lengyel atomtervek megvalósításának nincs lényeges hatása más országokra - tájékoztatta az Euractivot Artur Sobon, az állami vagyonért felelős lengyel minisztérium államtitkára.

Németek és osztrákok

A német gazdasági minisztérium, amelyhez Kotting-Uhl eljuttatta levele másolatát, nem sok érdeklődést tanúsít az ügy iránt. Arról tájékoztatták a képviselőt, hogy mivel Lengyelországból nem kaptak tájékoztatást az atomerőmű-építés Németországot érintő hatásairól, úgy vélik, nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbhaladni.

Az osztrák kormány azonban nem ilyen elnéző. Bár a két ország nem határos egymással, Ausztria közelsége miatt Bécs jelezte, hogy elvárja Varsótól a határokon átnyúló hatástanulmány elkészítését. Ez meg is történt, és az osztrák környezetvédelmi hivatal, miután áttekintette a jelentést, nem volt elragadtatva annak tartalmától. Egyebek mellett kifogásolták, hogy nem világos, mit akar kezdeni a lengyel fél a radioaktív hulladékkal. Emellett nem dolgoztak ki stratégiát arra, hogyan kezeljék egy baleset következményeit vagy egy az erőmű elleni esetleges támadást.

Ráadásul olyan magas hőmérsékleten üzemelő reaktorokat akarnak telepíteni, amelyek nemzetközi szabályozása még nem készült el. Végül az osztrákok azt is kifogásolják, hogy a lengyelek a 2011-es standardokat használtak vizsgálatuk során, amelyek azóta sokkal szigorúbbá váltak a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa nyomán.

Németek

A berlini kormány jelenleg azt vizsgálja, hogy benyújtson-e az osztrákhoz hasonló kérelmet a környezeti hatástanulmány elvégzésére vagy sem - derül ki a gazdasági minisztérium államtitkárának leveléből. Ezt könnyen összeköthetik azzal, hogy az atomenergia ügyét az EU napirendjére tűnik, amire alkalmat ad a német uniós elnökség 2020 júliusa és decembere között. Egyik kezdeményezésük ugyanis úgy szól, hogy benyújtanak egy tervezet a nukleáris energia európai szintű teljes kivezetéséről.

Lengyelországnak különlegesen nagy gondot jelent az EU klímavédelmi tervének teljesítése, ugyanis elektromos energiáját 80 százalékban szénerőművekben állítják elő. A lengyel mellett a francia, a cseh és a magyar kormány szeretné elérni, hogy az EU támogassa az atomenergiát mint olyan energiaforrást, amely segíthet 2050-re klímasemlegessé tenni az EU energiatermelését, ám eddig sikertelenül.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2020.03.01 22:49

A lengyel villamos energia negydét szén alapú erőművekből nyerik. Ezek jobban szennyezik a levegőt, mint Európa összes személyautója együttvéve. Érthető, ha a lengyelek át szeretnének térni valami kevésbé környezetszennyező megoldásra. A gázerőmű egysrészt csak egy kicsivel kevésbé környezetszenező, ráadásul a lengelek okosak, nem akarják az orosz gázhoz odaláncolni magukat (mint pl a németek). Tehát a tudomány mai állása szerint marad az atomerőmű, akár teszik a németeknek, akár nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html