Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A berobbant blokkból kiszabadult radioaktív por négyötöde Fehéroroszország déli vidékén ért földet, életveszélyessé téve egy Dánia méretének megfelelő, 48 ezer négyzetkilométernyi területet, az ország közel egynegyedét. A lehullott káros anyagok saját maguktól 600 év alatt bomlanának el, ám ha növényeket termesztenek a szennyezet talajon, azok kiszívják a radioaktív elemeket a földből, hússzor gyorsabban megtisztítva - egy-két nemzedéknyi idő alatt helyreállítva - a természeti környezetet.

Ennek tükrében nem csoda, hogy a belarusz kormány kapott Ann McClain környezetvédő 2003-ban előterjesztett egyszerű ötletén. Eszerint a szennyezett területen lévő Mozjl városában évi 450 tonna alkohol előállítására alkalmas bioetanol-gyártó üzemet, illetve ahhoz kapcsolódó hőerőművet építenek, amelyhez a radioaktív földeken termelik meg az alap-, illetve tüzelőanyagot.

A gabonából lesz az előbbi, a visszamaradó részekből az utóbbi, az erőmű ellátja energiával az alkohollepárlót és még pluszáramot is ad a fehérorosz hálózatba. Az etanol garantáltan tiszta lesz, ugyanis a legveszélyesebb radioaktív anyag, a stroncium - amely elfogyasztva beépül a csontokba a kalcium helyére és rákkeltő hatású - négyszer nehezebb az alkoholnál, ezért a desztillálási folyamatban visszamarad és a hőerőműbe kerülő tüzelőanyag salakjában gyűlik össze. Ennek a maradéknak a biztonságos tárolása a projekt egyik kritikus eleme.

Szakértők szerint a terv legzseniálisabb eleme az, hogy élelemtermelésre alkalmatlan területet használ ki, azaz nem von el földeket üzemanyag-előállításra a hagyományos mezőgazdasági termelés elől. Az évi 600 millió literes etanol-előállási kapacitást ötmilliárdra lehet növelni, ráadásul a költséget literenként 0,35 euróra teszik, ami fele a nyugat-európai költségszintnek. Piacnak adódik az Európai Unió, amelynek 2020-ban 25 milliárd liter etanolra lesz szüksége, hogy teljesítse saját bioüzemanyag-felhasználási tervét.

A tervek megvalósítását ugyan megakasztotta a gazdasági válság, ám már újrakezdték az induláshoz szükséges 120 millió euró gründolását, amiből 20 milliót a minszki kormány ad. A termelés 2010 vége előtt indulhat.