Átvette Trump legszemetebb ötletét az EU

A hét végi uniós csúcstalálkozó előtt egymás után szivárogtak ki a hírek azzal kapcsolatban, milyen tárgyalási feltételekkel ülhetnek tárgyalóasztalhoz az EU képviselői brit kollégáikkal a brexit ügyében. Van köztük szigorítás és van engedmény is.
Komócsin Sándor, 2017. április 28. péntek, 18:30
Fotó: Napi.hu

Az európai kormányok azt fontolgatják, hogy még a brexitmegállapodás aláírása előtt elkezdhetnék a tárgyalásokat a kilépést követő EU-brit kereskedelmi szerződésről - írja a Bloomberg. Eddig ragaszkodtak ahhoz, hogy az előbbi megelőzze az utóbbit. Az uniós tagállamok vezetői szombati értekezletükön fogadják el azt a feltételrendszert, amelynek alapján EU-s delegáció tárgyalni fog a brit kormány képviselőivel a brexitről.

A szombati csúcsértekezlet résztvevői úgy dönthetnek, hogy még azelőtt megkezdik az új kereskedelmi kapcsolatokról folytatandó egyeztetéseket, mielőtt megállapodnának Nagy-Britannia "lelépési pénzéről", mármint arról az összegről, amelyet a korábbi uniós brit kötelezettségvállalások fejében a Londoni kormány fizet.

Mindenki jól járhat

Therea May brit miniszterelnök nem tartja jogtalannak az EU-nak ezt az elvárását, ám erősen vitatja azt a becslést, amely szerint országának összesen 60 milliárd eurót kellene kicsengetnie, mielőtt angolosan távozna az unióból. Ugyanakkor London eleve azt szerette volna, hogy a felek párhuzamosan tárgyaljanak a brexit és az azt követő kétoldalú kereskedelem feltételeiről.

Ha a hét végi csúcsértekezlet résztvevői elfogadnák ezt a munkarendet, az utat nyitna az előtt, hogy már a december 14-ei EU-csúcson, azaz jóval a brexit részleteinek tisztázása előtt elinduljanak a kereskedelmi tárgyalások. Az év végi dátum azért sanszos, mert Franciaország és Németország addigra túljut új kormányának megalakításán.

Az ötlet egyébként azért racionális, mert a lelépési pénz kérdése az egyik legkeményebb vitapont. Ha ezt rendeznék a kereskedelmi tárgyalások megkezdése előtt, akkor a feleknek egy mereven meghatározott összeget kellene kerülgetniük, elvesztenék a mozgásterüket, nem tudnának kalkulálni a korábbi és a várható költségek egyenlegével.

Jó kis szívatás

Miközben ennek a változtatásnak örülnének a britek, az biztos nem fog tetszeni nekik, hogy egy másik hír szerint új tételt akar beszámolni a cechjükbe az EU. Nevezetesen részben ki akarják fizettetni az uniós intézmények átköltöztetésének költségét Nagy-Britanniából a kontinensre. Hogy, hogy nem az olvasónak az jut eszébe erről, hogy Donald Trump, az USA elnöke Mexikóval akarja megfizettetni a két ország határára tervezet nagy fal építésének költségeit.

A két legkritikusabb intézmény az európai gyógyszerhatóság (European Medicines Agency, EMA) és bankhatóság (European Banking Authority, EBA). London álláspontja szerint ezek a szervezetek a kilépés után is nyugodtan maradhatnának Nagy-Britanniában.

Az EMA távozása különösen sokba kerülhet, mert a szervezet 2011-ben írt alá hosszú távú ingatlanbérleti szerződést, amely nem rendelkezik arról, mennyit kell fizetnie a feleknek a megállapodás idő előtt felbontása esetén. Az Európai Bizottság jelenleg több mint 347 millió eurós költözési költséggel számol, ami könnyen felmehet 400 millióra (125 milliárd forint, több mint két Kőröshegyi völgyhíd ára).

Jól lobbiztak az írek

Írország kaphat egy ajándékot a többi tagállamtól, ugyanis megállapodás születhet arról, hogy amennyiben Észak-Írország nem óhajtaná elhagyni az EU-t az Egyesült Királysággal együtt és meg tud állapodni Dublinnal a két ír állam egyesüléséről, akkor az unió úgy kezeli az ügyet, mint Nyugat- és Kelet-Németország egyesülését 1990-ben. Azaz Észak-Írországot automatikusan befogadják az EU-ba.

Az ügyről népszavazásokon dönthetnek a két ír állam lakói. Nemzetközi jogászok szerint, ha az állam- és kormányfők nem emelnek kifogást az ügyben, akkor a dolog jogilag simán megoldható. Az ilyen területi változásokat így szokták kezelni a nemzetközi kapcsolatokban.

Ezzel egyidejűleg úgy tűnik, a skótok várakozó álláspontra helyezkedtek az Egyesült Királyság elhagyásáról szóló saját referendumukkal kapcsolatban. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 49 százalékuk nem akar az urnákhoz járulni 2018 ősze és 2019 tavasza között, amit kormányuk javasol. A megkérdezettek 37 százalékának tetszik az ez időintervallum, 14 százalékuk nem foglalt állást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2017.04.28 23:08

@Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto: A lelépési pénz egy vicc. Úgy tudom, hogy a britek az EU-ban mindig is nettó befizetők voltak. Nem lelépési pénzt kellene kéni tőlük, hanem inkább kezet csókolni nekik, hogy eddig már eurómilliárdokat tejeltek az EU-nak, amit most már biztosan sohasem kapnak vissza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.04.28 20:53

"lelépési pénz". És még mondja valaki hogy az EU nem egy ócska, uzsorás maffia...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html