Fontos, Ausztriában dolgozó magyarokat érintő ügyben szólaltak meg

Az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat érintő osztrák jogszabály nem egyeztető össze az uniós joggal, ugyanis szembemegy az egyenlő bánásmódról és a szabad mozgásról szóló uniós irányelvvel - jelentette ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos Strasbourgban csütörtökön.
Dzindzisz Sztefan, 2019. március 28. csütörtök, 16:17
Fotó: Pixabay

Az uniós szabályozás világosan kimondja, hogy a pénzbeli juttatásokat nem lehet csökkenteni vagy módosítani csak azért, mert egy családtag másik uniós tagállamban lakik - hangsúlyozta az Európai Parlament plenáris ülésén az érintett jogszabályról folytatott vitában a biztos, aki szerint a külföldi munkavállalók esetében is a helyiekhez hasonlóan ugyanazon a helyen ugyanazért a munkáért ugyanolyan bérnek kell járnia.

"Nem lehetnek másodrangú munkavállalók és másodrangú gyermekek az Európai Unióban. A külföldi munkavállalókat ugyanolyan családi támogatások illetik meg függetlenül attól, hogy gyermekei más tagországban élnek" - fogalmazott az MTI tudósítása szerint.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a más tagállamban élő gyermekek után járó ellátásnak meg kell egyeznie a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló uniós munkavállalók és a helyi munkavállalók esetében. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedés bevezetése azt jelenti, hogy eltérő családtámogatás illetné meg a különböző európai uniós tagállamokból érkező, de ugyanazon munkahelyen dolgozó munkavállalókat (indexálás), márpedig az uniós alapszerződés tiltja a munkavállalók állampolgárságon alapuló bármiféle, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését.

A bécsi jogszabály diszkriminatív, kettős mércét alkalmaz, és hatással van az Európai Unióba vetett bizalom szempontjából is, ugyanis olyan érzést kelt, hogy vannak első- és vannak másodrendű állampolgárok - húzta alá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság október 24-én, közvetlenül a szabályozás elfogadását követően jelentette be, hogy megvizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Egyik első állásfoglalásában Brüsszel hangsúlyozta, hogy az indexálás tiltott az európai jog szerint, januárban pedig - a jogszabály életbelépését követően - kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen.

Az osztrák tervek ellen több EU-tagállam, köztük Magyarország is tiltakozott.

HOZZÁSZÓLÁSOK