A görög adósságkezelő központ közleményben jelezte, hogy az országnak nincs pénze azoknak a hitelezőknek a kifizetésére, amelyek nem vesznek részt az "önkéntes" kötvénycsereprogramban - jelentette a Financial Times (FT). Nem mondták azt, hogy biztosan nem fognak fizetni, de ezzel fenyegetőznek - értékelte a helyzetet Charles Blitzer, aki az IMF-nél szerzett tapasztalatokat ilyen ügyekben.

Ha nem sikerül elég nagy engedmény kiszorítani a pénzintézetekből, akkor a hivatalos donoroknak kellene több pénzt beletenniük Görögországba, amire, úgy tűnik, nem hajlandóak - tette hozzá. Az adósságkezelő központ is arra figyelmeztet, hogy ha nem működik a csere, akkor Görögország tartozásai átütemezésére kényszerül (értsd: csődbe megy), ami sokkal rosszabb feltételeket kínál a kötvénytulajdonosoknak.

Indulhat a cds-biznisz

A fenyegetéssel elsősorban a hitelezőknek azt a 14 százalékát célozták meg, akik a nemzetközi jogszabályok alapján vásárolták görög állampapírjaikat. A maradék 86 százaléknyi, 177 milliárd euró értékű kötvényt a görög törvények alapján bocsátották ki. Ezek tulajdonosait az úgynevezett collective action clauses (cac) fenyegeti, ennek alapján az athéni kormány belekényszerítheti a hitelezőket a kötvénycserébe.

Ez utóbbi azonban szinte bizonyosan lehetővé tenné a befektetőknek, hogy érvényesítsék a görög állam fizetésképtelenségének esetére kötött biztosításukat (cds). Ez számos hitelezőnek jobb üzlet lehet, mintha beszállna a kötvénycserébe, ugyanakkor emiatt újraéledne a bizonytalanság az európai pénzpiacokon.

Ha Athén elindítja a cac-t, az meggyengíti az eurózóna perifériáján lévő országokat, köztük Spanyolországot és Olaszországot - mondta az AP-nek Marc Chandler, a New York-i Brown Brothers Harriman befektetési cég devizastratégája. Emellett valószínűleg nyomást gyakorol a pénzintézetek részvényeire is.

"Gonosz" hedge fundok

Az athéni ajánlattól elzárkózó befektetők többsége hedge fund, amely alacsony áron vásárolt görög papírokat arra számítva, hogy megkaphatja azok teljes értékét, miközben a görög törvények szerint kibocsátott kötvények tulajdonosai "elviszik a balhét", azaz a csereügyletben elvesztik követeléseik értékének háromnegyedét. Rájuk most nagy nyomás nehezedik.

Ők lesznek a "gonoszok", és senki sem fog egy csepp könnyet sem hullajtani értük, ha elbukják a befektetésüket - mondta egy a kötvénycsere részleteit ismerő, neve elhallgatását kérő forrás az FT-nek. Meg kell érteniük, hogy nincs választási lehetőségük - tette hozzá. A kötvénycserére holnap éjfélig lehet jelentkezni, a cac-t pénteken aktiválhatják, a csere hétfőn kezdődhet.

Sokan jelentkeztek, de kevesek

Egymás után jelentik be részvételüket az akcióban a nagy európai bankok, legutóbb a Société Générale, Franciaország legnagyobb pénzintézete, az olasz UniCredit bank és a Generali biztosító szállt be a kötvénycserébe. A hat legnagyobb görög bank szintén rajta van a szeren, mindez azonban igen kevés lehet. Öt kisebb nyugdíjalap, amelyek együtt kétmilliárd euró adósságot birtokolnak, viszont azt jelentette be, hogy nem óhajt részt venni a kötvénycserében

A hazai pénzintézetek ugyan igen nagy pakkot, több mint 26 milliárd euró értékű görög kötvényt birtokolnak, ám ez még az olasz, francia, német, holland, osztrák, belga, brit és svájci pénzintézetek kezében lévő összegekkel együtt sem éri el a 40 milliárd eurót (2011. szeptemberi adatok szerint). Ez a magánhitelezők kezében lévő görög adósság ötöde, miközben 75 százalékos részvétel kellene a cac beindításához is.