Az ECB az idén összesen 150 bázisponttal csökkentette az eurózóna irányadó kamatlábát, ami ezzel 2000 februárja óta nem látott mélypontra, 3,25 százalékra süllyedt, a brit kamatláb pedig 4 százalékra mérséklődött. Az Európai Központi Banktól egyértelműen monetáris enyhítést vártak az elemzők, akik szerint a banknak már régen mérsékelnie kellett volna a hitelköltségeket, mert az eurózóna gazdasága vészesen lassul. A valutaunió gazdasági növekedése 2001 második felében gyenge lesz, s még 2002-ben is legalább egy ideig a valós potenciál alatt marad - indokolta a lépést Wim Duisenberg, az ECB elnöke, aki egyúttal bejelentette hogy az ECB ezentúl - a kétheti gyakoriság helyett, a piacok megnyugtatása érdekében - havonta egyszer tart kamatértekezletet. Duisenberg szerint az agresszív kamatcsökkentés utáni kamatszint is még összeegyeztethető a középtávú árstabilitás követelményével. Az ECB elnökének mai nyilatkozata szerint jövőre biztonsággal helyreállítható lesz az árstabilitás az eurózónában. Erre utal a kötvényhozamok alakulása is, amely azt tükrözi, hogy a piac középtávon egyértelműen 2 százalék alatti inflációt valószínűsít a valutaunióban - tette hozzá Duisenberg. A Bank of England indoklása szerint a világgazdaság lassulása a vártnál erőteljesebb lehet, s jobban elhúzódhat, miközben az inflációs nyomás kisebb. Az idén hetedik alkalommal végrehajtott, meglehetősen agresszív kamatvágásra a brit üzleti bizalom és gazdasági aktivitás gyengülése is okot szolgáltatott: a feldolgozóipar termelése négy évtized óta a legnagyobb mértékben esett vissza októberben, a szolgáltatószektor teljesítménye öt éve a legnagyobb mértékben zuhant. Ennek ellenére a brit növekedési kilátások viszonylag jók: a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal bővült a GDP, és ezzel tarthatónak látszik az éves szinten 2 százalékos ütem. A kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 6 százalékkal, egy év óta a legnagyobb mértékben bővült.