Draghi tájékoztatása szerint -, aki októberben minden bizonnyal Jean-Claude Trichet-t válthatja az EKB elnöki székében - az európai jegybank 2,5 százalékos átlagos inflációra számít 2011-ben. "A monetáris politika figyelembe veszi a magasabb nyersanyag- és olajárak miatti újabb inflációs nyomást" - fogalmazott a szakember.

A bérek növekedéséből származó második körös hatásokat el kell kerülni annak érdekében, hogy az inflációs várakozások stabilitását középtávon meg lehessen őrizni - mondta Draghi. "Nagyon fontos, hogy ezek a várakozások továbbra is jól rögzítettek maradjanak" - tette hozzá.

Az olasz jegybank elnöki tisztségét betöltő közgazdász szerint a költségvetési kiigazítások és a monetáris politikai normalizálása szükséges feltételei a növekedésnek és a pénzügyi stabilitásnak és ezeket nem lehet strukturális reformok nélkül elérni. Draghi arra figyelmeztetett, hogy az infláció veszélyeztetheti a világgazdasági növekedést, így még nagyobb szükség van a jegybanki politikák normalizálásához.

A fejlődő piacokról úgy szólt: a túlhevülés világos és aktuális kockázat. Ha a jegybankok nem szigorítanak kamatpolitikájukon, akkor az árak és a bérek növekedése növelheti a fejlett gazdaságok "importált inflációját".

Az euróövezetről elmondta: a közös valuta sikere túlszárnyalta a várakozásokat és a közelmúlt eseményei nem áshatják alá ezt a sikert. "Az árstabilitást eddig is (...) és most is biztosítja az EKB" - tette hozzá.

Az EKB áprilisban két év után először - 1,00 százalékról 1,25 százalékra - emelt irányadó kamatlábán. Szakértők szerint júliusban újabb 25 pontos kamatemelést hajthat végre az EKB kormányzótanácsa.