Diplomáciai források szerint a csehek parlamenti eljárásrendi okokra hivatkozva mondtak egyelőre nemet, de elképzelhető, hogy később meggondolják magukat.

Jóváhagyták az ESM létrehozását is

Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői hétfőn Brüsszelben azt a szerződést, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. Mint a csúcstalálkozó helyszínén uniós források megerősítették, a mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan működve - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Utóbbit azonban az életbe lépés előtt még egyszer felülvizsgálják.
Az elnöklő Herman Van Rompuy egy internetes üzenetben azt is bejelentette, hogy egyetértettek abban: korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására. Három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében.

QP | Quality Placement

Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták azt is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon.A kompromisszum lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára - a gazdasági konvergencia, illetve az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiben -, és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd, és amelyen "az euró architektúrája, valamint versenyképességi kérdések" lehetnek napirenden. A szóban forgó forrás nem részletezte, mit kell érteni az euró architektúrája alatt, de korábban olyan értesülések terjedtek el, hogy az euróövezet jövőjét érintő átfogóbb ügyek tartozhatnak ide.

Orbán: váltás az EU-ban

Gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az EU-ban, és ennek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés - állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn este Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek értekezletét követő sajtótájékoztatóján. Ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.
Magyarország azért hajlandó csatlakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást.
Az Orbán által említett, magyar szempontból kiemelkedően fontos, a mérleg nyelvét a csatlakozás felé billentő kitételek egyike, hogy a szerződés jogi következményei a szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. A másik, hogy a szerződés nem tesz utalást a francia köztársasági elnök és a német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra. A csomag négy hasznos elemét az új szerződés tartalmazza, az ötödiket, az adóharmonizációt azonban - ami Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna - nem.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői e diplomáciai források szerint ennek a kérdésnek a tisztázásával lényegében megállapodásra jutottak a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A britek és a csehek kivételével most mindannyian így is döntöttek.

A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez.

Mindmáig nyitott kérdés volt azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. Közvetlenül a hétfői EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják.

A csúcstalálkozó előtt lengyel részről jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést. Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenezte, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira.

Az új pénzügyi szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések - a pénzügyi paktumról szóló szerződés mellett az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló határozatok - tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.