Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A bizottsági szóvivő a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, Iránnak nem szabad olyan tevékenységbe kezdenie, amely aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat, vagy amely nem egyeztethető össze a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtásával.

A megállapodás minden fél részéről történő betartása nem csak a régió, hanem a nemzetközi béke és biztonság záloga. Az unió kapcsolatban áll a cselekvési terv végrehajtását ellenőrző vegyes bizottsággal, hogy szükség esetén lépéseket tegyen a szerződés betartása érdekében - tette hozzá a szóvivő.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn megerősítette, hogy Irán megkezdte a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött atomalku által engedélyezett, 3,67 százalékos szint feletti urándúsítást.

Teherán vasárnap jelentette be, hogy - válaszul az amerikai szankciók visszaállítására - legalább 4,5 százalékosra dúsít uránt. Irán hétfőn azzal is fenyegetett, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségei felmondásának következő lépéseként ismét üzembe helyezik a leállított centrifugákat, és elindítja a 20 százalékos tisztaságú urán dúsítását. Az iszlám köztársaság május elején azt jelentette be, hogy fokozatosan visszavonja a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ha a többi aláíró ország nem teszi lehetővé a gazdaságát fojtogató amerikai szankciók megkerülését.

Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az iráni atomprogram szigorúan polgári jellegét a NAÜ ellenőrzésével garantálni hivatott megállapodást.

Teherán mindig is tagadta, hogy atombomba előállítására törekedne, és hétfőn jelezte, hogy mintegy 5 százalékos szintű dúsításra törekszik, amely jóval alatta marad a katonai célú felhasználáshoz szükséges 90 százalékos dúsítottságnak.

Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon.