Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését. Egyebek mellett például még a felderítetlen csalásokra vonatkozóan sem készült átfogó vizsgálat - idézi az MTI a jelentést.

A bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét.

A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.

Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben - az összes felderített eset kevesebb mint felében - eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben. A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni - írták.

"Sajnos kétségtelen, hogy az eddigi intézkedések nem bizonyultak elég eredményesnek. Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából" - közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség.

Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd.

A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.

Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.e