Ezt Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője levélben közölte Didier Burkhalter svájci államfővel pénteki sajtóhírek szerint.

Bern korábban bejelentette, hogy egy februári népszavazás eredménye értelmében 2017-től ismét kvótarendszert akar bevezetni az uniós polgárok bevándorlására vonatkozóan, ezért kérte az egyezmény felülvizsgálatát. Ashton azonban azt írta, hogy a tagállamok kormányaival folytatott konzultáció alapján az EU nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja Svájc felülvizsgálati kérelmét. Egyúttal pedig leszögezte, hogy Brüsszel és a tagállamok álláspontja szerint a kvóták bevezetése - amely a svájciakat részesítené előnyben - alapvetően ellentétes az egyezmény céljaival.

Burkhalter azt mondta, az elutasítás nem lepte meg, de arra kérte az EU-t, hogy a két fél folytassa az egyeztetéseket az ügyben. Egyértelmű, hogy az EU-nak alapvető problémája van a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény felülvizsgálatával kapcsolatban. Ugyanakkor továbbra is egyeztetni akarunk a migrációról, és a svájci-EU kapcsolatok tágabb értelemben vett jövőjéről is - fogalmazott az államfő.

Svájcban február 9-én tartottak népszavazást, amelyen a választók hajszálnyi többsége úgy döntött, hogy az országnak vissza kell állítania az EU-tagokkal szembeni kvótarendszert a bevándorlás korlátozására. Jelenleg mintegy 1 millió uniós állampolgár él és dolgozik a nyolcmilliós Svájcban. Svájc nem tagja az EU-nak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon letelepedhet és dolgozhat.

Svájc és az unió hét területen kötött egymással kétoldalú megállapodásokat, ezek közül az első a személyek szabad mozgását teszi lehetővé. A megállapodásnak ugyanakkor része egy úgynevezett guillotine záradék, amely mindkét fél számára lehetővé teszi az összes megállapodás felmondását, ha Svájc vagy az EU megszegi vagy felmondja valamelyik egyezséget. Az Európai Unió a népszavazást követően világossá tette, hogy a kvóták bevezetését az egyezmény megsértéseként értékelné.