A volt külügyminiszter szerint a világgazdaság egyik legnagyobb kérdése, hogy miként alakul az autokrata berendezkedésű kapitalista országok hatalmi szerkezete, azaz lehet-e tartós gazdasági, társadalmi sikereket elérni tekintélyuralmi rendszerben. Erre három válasz lehetséges: vagy minden marad a régiben, vagy elindul egy lassú demokratizálódás, vagy robbanásszerű változás következik be, bár ez utóbbi Martonyi szerint nem valószínű.

Európában az egyik legkomolyabb kérdés a versenyképesség, illetve a demográfiai helyzet, miközben az EU nem tudja sikeresen integrálni a bevándorlókat.


Az EU sem nem nemzetközi szervezet, sem nem szupranacionális állam, a kettő között van. "Az öszvér nem szamár és nem is ló, nem is tud szaporodni" - fogalmazott. Hozzátette: véleménye szerint az EU szupranacionális mivoltának fejlődése lassan-lassan megáll, ugyanis nem olyan időket élünk, hogy a nemzetek feletti vonulat erősödjön.


 

Martonyi szerint jót tett a válság Európának, mert ráirányította a figyelmet néhány fontos kérdésre. Az eddigieknél jóval erőteljesebb gazdaságpolitikai koordinációt kell a közös fizetőeszköz mögé tenni. Ha ez nem történik meg, komoly bajok lesznek - fogalmazott.

Hangsúlyozta: az EU nem fog szétesni, bár kilépésre a lisszaboni szerződés már lehetőséget ad. Az, hogy az euróövezettel mi lesz, az már nehezebb kérdés - ismerte el Martonyi.