Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője csütörtökön közölte, hogy Maros Sefcovic energiaügyi biztos levélben hívta meg a két minisztert egy háromoldalú tanácskozásra. A brüsszeli bizottság várja a felek végleges válaszát.

A Gazprom orosz állami gázvállalat a múlt héten elkezdett napi 12 millió köbméter gázt szállítani közvetlenül az úgynevezett donyecki és luhanszki köztársaságokba, miután Kijev leállította a szakadárok ellenőrzése alatt álló területek gázellátását a vezetékek megrongálódására hivatkozva. Moszkva szerint ezek a szállítások a Gazprom és a Naftohaz ukrán állami gázvállalat októberi szerződésének keretébe illeszkednek, tehát Kijevnek ki kell fizetnie ezt is. A Naftohaz erre nem hajlandó, amit azzal magyaráz, hogy nem tudja ellenőrizni sem a leszállított gáz mennyiségét, sem felhasználásának módját.

A Naftohaz a hét elején azzal vádolta meg a Gazpromot, hogy a múlt héten nem szállította le az előre kifizetett földgázt teljes egészében. Az orosz vállalat válaszában közölte, hogy ezt a 219 millió köbméter fölgázt két nap alatt leszállítják. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha Kijev a továbbiakban nem fizet, "két nap múlva gázt sem kap... ami komolyan veszélyeztetheti a gáztovábbítást Európába".

Sefkovic szeretné elkerülni, hogy az orosz és az ukrán fél esetleges szakítása veszélybe sodorja az Európába ukrajnai tranzittal eljutó orosz földgáz szállítását. A biztos azt javasolta, hogy a felek válasszák el egymástól a kelet-ukrajnai területek gázellátásának kérdését a gázárvitától.

Európa Oroszországból szerzi be gázszükségletének egyharmadát, annak fele pedig az Ukrajna területén is áthaladó vezetékeken keresztül jut el a célországokba. Több EU-tagállam energiaellátása erősen vagy teljes egészében az orosz szállításoktól függ. A korábbi orosz-ukrán gázviták miatt 2006-ban és 2009-ben a tél kellős közepén voltak súlyos fennakadások az orosz gázszállításokban.