Románia konszolidált költségvetésének kiadásai az elmúlt négy év során folyamatosan növekedtek, annak ellenére, hogy Bukarest a válság kezelésére drasztikus megszorításokat léptetett életbe. Míg 2008-ban a a konszolidált kiadások még alig több mint 190 milliárd lejt (egy euró 4,3 lej) összesítettek, az idei büdzsé augusztusi ratifikálása során már 206 milliárd lejre volt szükség a költségek fedezésére.

A négy milliárd eurós többletkiadás csak részben magyarázható az időközben folyamatosan növekvő inflációval, a költségek megugrását ugyanis jól tükrözi, hogy míg 2008-ban a büdzsé kiadásai a GDP 37 százalékát adták, addig idén ez az arány  már 38 százalék fölé emelkedett. A válság legsúlyosabb éveiben , azaz 2009-ben és 2010-ben az összesített kiadások elérték a GDP 38,9 illetve 39,4 százalékát is, miközben a hazai össztermék reálértékben 10 százalékkal zsugorodott.

A jövő évi büdzsé sarokszámait egyelőre titokban tartja a kormány, az azonban kiderült, hogy 2012-ben 217 milliárd lejes kiadással számolnak, ami 2011-hez képest újabb 11 milliárd lejes kiadás-növekedést jelent. A 2012-es költségvetés azonban továbbra is az IMF által korábban jósolt 4 százalékos GDP-növekedésre épül, annak ellenére , hogy mára egyértelművé vált, a bővülés legfeljebb 1,5-2 százalékos lehet. Az IMF hivatalos prognózisán várhatóan az október 25-én esedékes bukaresti látogatásán változtat, a büdzsé tervezete tehát csak ezután kerülhet a parlamentbe, noha a hivatalos határidő október 15-én lejárt.

A gazdaság teljesítményére vonatkozó rossz becslés súlyos következményekkel járt 2010-ben, amikor a kormány gazdasági növekedésre építve többletforrással számolt. A bevételek azonban messze elmaradtak a várakozásoktól, ezért Bukarest 2010 közepén arra kényszerült, hogy öt százalékponttal növelje a áfát és 25 százalékkal csökkentse a közalkalmazottak bérét. A jövő évi GDP-növekedési prognózisán biztosan rontani fog az IMF, kérdés csak az hogy mennyivel.

Kormányközeli források már csak 2 százalékos bővülésről beszélnek, az IMF szakemberei nyilatkozataikban alig 1,5 százalékos növekedést várnak. Az EBRD a hét elején tette közzé hivatalos becslését, amely szerint a korábbi 3,8 százalékos gazdasági növekedés helyett már csak 1,1 százalékos bővülést jósol. Egy dolog azonban szinte biztos: a gazdaságteljesítményének visszaesése újabb bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedésekre kényszerítik majd a kormányt.