Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ezt a The New York Times című napilap közölte vasárnap az Oroszországba szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva. Az NSA, amely korábban elsősorban a terroristagyanús és a más okok miatt a hírszerzés látókörébe került személyek kommunikációjának tartalmára összpontosított, ma ugyanolyan nagy hangsúlyt fektet az arcfelismerésre és a célszemélyek biometrikus adatainak megszerzésére.

A lap szerint sem a magánszféra védelmére vonatkozó, sem pedig a hírszerzésre vonatkozó amerikai szövetségi törvények nem szavatolják kimondottan az arcképek védelmét. Az NSA nem fér hozzá az egyes amerikai államok jogosítványfotó-adatbázisához, sem pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma által tárolt amerikai útlevélfotókhoz, ám Vanee M. Vines, az NSA szóvivője nem válaszolt a The New York Timesnak arra a kérdésére, hogy az ügynökség vizsgálja-e a vízumkérelmekhez mellékelt fotókat. Az ügynökség forrásai közé tartoznak a közösségi oldalak, az elfogott videokonferenciák és más országok igazolványkép-adatbázisai.

Az NSA a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a külügyminisztériummal együttműködve, a Pisces elnevezésű program keretében gyűjti a több ország határátkelőhelyein rögzített biometrikus adatokat is. Az NSA a Wellspring program segítségével bontja ki a fotókat az elektronikus levelezésből és más kommunikációs eszközökből.

Az NSA Barack Obama elnöksége alatt gyorsította fel az arcfelismerő technika fejlesztését. Az első áttörést 2010-ben érték el, amikor sikerült összepárosítani két, ugyanazt a személyt ábrázoló fotót az ügynökség Pinwale és a kormányzat központi, Tide elnevezésű terrorista-nyilvántartásából. Ennek nyomán az NSA-nél külön csoportok alakultak a "személyazonosság-hírszerzésre". A lap szerint az NSA által leggyakrabban alkalmazott Tundra Freeze elnevezésű arcfelismerő rendszer nem tökéletesen megbízható, azt erősen befolyásolja a képfelbontás minősége és az, hogy milyen szögből készültek az összehasonlítandó felvételek. Még 2011-ben például, amikor a keresés során az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot egykor vezető Oszama bin Laden fotójára szűrtek rá, a rendszer négy olyan szakállas férfit választott ki, akik csak valamelyest emlékeztettek a terroristavezérre. Ugyanakkor össze tudott párosítani két olyan, különböző helyszíneken készült fotót, amelyek egy fiatalembert hajjal, illetve leborotvált fejjel ábrázoltak.