Az olcsó helyi munkaerő már nem elég - nagy bajba kerülhet, aki erre épít

Nagyot estek a világon a közvetlen külföldi befektetések (FDI) 2017-ben és bár idén némi javulás várható, a pozitív várakozásokat komoly kockázatok is fenyegetik - derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) legfrissebb jelentéséből. Magyarországon a beáramló FDI szempontjából látható javulás 2016-hoz képest, de a tavalyi érték messze elmarad a 2012-es szinttől.
Szabó Zsuzsanna, 2018. június 7. csütörtök, 07:07
Fotó: Shutterstock

A közvetlen külföldi beruházásokra számos tényező mellett a digitális gazdaság is jelentős hatással van, így ezen befektetések mind tartalmukat, mind áramlásukat tekintve jelentős és hosszú távra ható változásokon mentek keresztül az utóbbi időszakban - derül ki a UNCTAD globális befektetésekről szóló jelentéséből (World Investment Report 2018).

A változások sok, főleg fejlődő gazdaságot - körükben is leginkább a legkevésbé fejletteket - jelentős kihívások elé állítanak, amelyek a strukturális hiányosságoktól (például a finanszírozáshoz való szűkös hozzáférés, a megfelelő infrastruktúra hiánya) a stratégiai kérdésekig terjednek. Az UNCTAD szerint az egyre automatizáltabb gyártási folyamatok miatt egyre kevesebb a jelentősége az olcsó helyi munkaerőt kínáló országokba történő kiszervezéseknek.

Ezekben az országokban az életkörülmények javításának a feltétele a munkahelyek teremtése lenne, ez viszont továbbra is nagyban támaszkodik a gyártásra. A kis piaccal rendelkező fejlődő országok beruházási politikájára további nyomásként nehezedik, hogy a multinacionális nagyvállalatok egyre inkább olyan helyeket keresnek beruházásaiknak, amelyek a legjobb feltételeket ajánlják ahhoz, hogy új és magas minőségű termékeket gyorsan állíthassanak elő. Mindezt az ügyfeleikhez közel, rugalmas gyártási folyamatokkal. Ezek olyan problémák, melyek főleg az afrikai országoknak jelenthetnek majd nagy kihívást - jegyzi meg a jelentés.

Nagy visszaesés

Ami a globális trendeket illeti: a közvetlen külföldi beruházások (FDI) globálisan 23 százalékkal 1,43 ezer milliárd dollárra estek, ami éles ellentétben áll a gyorsuló gazdasági növekedéssel és kereskedelem fellendülésével. A visszaesés részben annak volt köszönhető, hogy a határon átnyúló akvizíciók és felvásárlások (M&A) értéke 22 százalékkal zuhant. Sőt, a 2017-es visszaesés még akkor is jelentős, ha eltekintünk a nagy egyszeri tranzakcióktól és a vállalati szerkezetátalakításoktól, amelyek 2016-ban jelentősen megdobták a számokat.

Forrás: UNCTAD, World Investment Report 2018

Az sem túl jó jel, hogy a bejelentett zöldmezős beruházások értéke - amelyek a jövőbeli trendeket jelzi - tavaly szintén 14 százalékkal esett, 720 milliárd dollárra, leginkább a szolgáltatások területén.

Az FDI a fejlett és az átalakulóban lévő gazdaságok esetében csökkent, míg a fejlődő gazdaságokban stagnált. A fejlett gazdaságokba áramló FDI 37 százalékkal 712 milliárd dollárra zuhant 2017-ben, szemben a 2015-2016-os időszakkal, amikor az e gazdaságokba irányuló éves befektetés meghaladta az ezermilliárd dollárt, miközben a kiáramlás a 2016-os szinten maradt, szintén valamivel az ezermilliárd dollárt meghaladva. A határon átnyúló M&A 29 százalékos visszaesést mutatott ennél az országcsoportnál, miután az előző évhez képest sokkal kevesebb megaügylet és nagy volumenű vállalati átalakítás volt.

Az USA-ban például az ilyen tranzakciók értéke 40 százalékkal 275 milliárd dollárra, míg az Egyesült Királyságban 92 százalékkal 15 milliárd dollárra zuhant - emeli ki az elemzés példaként. Az USA-ban ezzel párhuzamosan viszont a kormány által beígért adókedvezményeknek és a multinacionális cégek forrásátcsoportosításának köszönhetően 26 százalékkal emelkedett az újra befektetett nyereség is.

Mi a helyzet Magyarországgal?
A jelentés Magyarországot a fejlett gazdaságok közé sorolja. Hazánkról különösebb részletességgel nem ír az UNCTAD, annyi viszont kiderül a jelentésből, hogy a külföldiek által Magyarországon végrehajtott beruházások, illetve a Magyarország külföldön történt beruházásai hogy alakultak 2012 és 2017 között. Eszerint Magyarországra a beáramló FDI a 2012-es 14,4 milliárd dolláros szintről 2017-ben 2,5 milliárd dollárra esett, ami még így is szépítésnek számít a 2016-os 5,9 milliárd dolláros mínuszhoz képest. Magyarország, mint külföldi befektető aktivitása is csökkent: 2017-ben mindössze 322 millió dolláros beruházást hajtott végre hazánk más országokban, ami jelentősen elmarad a 2012-es 11,7 milliárd dollártól.

A fejlődő országokba történő FDI áramlás 671 milliárd dollárt tett ki, ami nem mutat javulást a 2016-ban látott 10 százalékos visszaesés után. Az Afrikába érkező beruházások 2016-oz képest 21 százalékkal 42 milliárdra estek, a csökkenés főleg a nagyobb nyersanyagexportőr országokat érintette. Ázsiában az FDI nagyjából megegyezett a 2016-os értékkel, azaz 476 milliárd dollárt tett ki. Latin-Amerikába és a Karib-térségbe érkező FDI 8 százalékkal 151 milliárd dollárra emelkedett, ami a térség gazdasági fellendülésében is szerepet játszott.

Az átmeneti gazdaságokba (amelyek között például Délkelet-Európa, FÁK-országok szerepelnek) áramló FDI 27 százalékkal 47 milliárd dollárra esett, ami 2005 óta a második legalacsonyabb érték. Az UNCTAD szerint ennek oka leginkább a geopolitikai bizonytalanságokban és a természeti erőforrásokba történő alacsony befektetésben kersendő.

Az USA a legvonzóbb

Az FDI szempontjából a legvonzóbb 10 országnak a fele fejlődő gazdaság, viszont az USA még mindig tartja az első helyét ezen a ranglistán, miután 275 milliárd dollárnyi beruházást vonzott be. Az Egyesült Államokat Kína követi 136 milliárd dollárral. Németországot, Franciaországot és Indonéziát a jelentés az elmúlt évben elért jelentős előrelépése miatt emeli ki, hiszen a németek a 19-ről a 11., a franciák a 14-ről a 7., míg az indonézek a 47. helyről a 16. helyre ugrottak.

Forrás: UNCTAD, World Investment Report 2018

A főbb beruházó országok továbbra is a legfejlettebbek közül kerül ki, ezen államok multinacionális vállalatai csak kis mértékben fogták vissza a beruházási aktivitásukat: a fejlett országokból történő FDI kiáramlás 3 százalékkal ezermilliárd dollárra csökkent 2017-ben, miközben a részesedésük globálisan, a más országban eszközölt befektetésekben 71 százalékos maradt. Európából más országokban történő beruházás miatt összességében 418 milliárd dollár távozott, ami 21 százalékos visszaesést jelez.

A fejlődő országokból származó befektetések 6 százalékkal 381 milliárd dollárra estek, főleg azért, meg a kínai beruházások 36 százalékkal 125 milliárd dollárra csökkentek a 2015-16-ban bekövetkezett jelentős tőkekiáramlásra válaszul hozott állami szigorítás miatt. Mindezzel párhuzamosan az átmeneti gazdaságokból a kiáramlás  59 százalékkal 40 milliárd dollárra emelkedett.

Csökkent a megtérülés

Az UNCTAD jelentése szerint csökkent a külföldi beruházások átlagos megtérülése is, a ráta a 2012-es 8,1 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött. Ez a tendencia minden régióra igaz, de a legnagyobb visszaesés Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben volt. Ennek hatása hosszú távú lehet, hiszen lassul a nemzetközi termelés bővülése, s ez befolyással lehet a hosszabb távú FDI-kilátásokra is.

Komoly kockázatok

Az UNCTAD jelentése az előttünk álló időszakot illetően azt írja, hogy a globális FDI növekedése 2018-ban ugyan elérheti a 10 százalék körüli értéket, ám ez a bővülés törékeny, ráadásul még mindig elmarad az elmúlt 10 év átlagától. Európába a beáramló közvetlen külföldi befektetések mérsékelt emelkedésével számol 2018-ra a jelentés, amelyhez pozitív előjelként értékeli a bejelentett zöldmezős beruházásokat, amelyek 25 százalékkal 318 milliárd dollárra emelkedhetnek.

A magasabb gazdasági növekedésre, kereskedelmi volumenre és nyersanyagárakra vonatkozó előrejelzések mind a globális FDI potenciális emelkedése felé mutatnak - jegyzi meg a jelentés -, de jelentős kockázatokkal és politikai bizonytalanságokkal övezve. A kereskedelemben egyre növekvő és erősödő feszültségek negatív hatással lehetnek a globális értékláncokra is. Ehhez jön még hozzá az amerikai adóreform és az élénkebb adóverseny, amelyek a globális befektetések jellegére is jelentős hatással lehetnek. A hosszabb távú makrogazdasági előrejelzések is lefelé mutató kockázatokat jeleznek, amelyek komoly következményekkel járhatnak a feltörekvő piaci devizákra és a gazdasági stabilitásra.

Hogy lehet vonzó környezetet teremteni?

Az UNCTAD jelentése szerint a kormányok az elmúlt évben a világon mindenhol az iparpolitikájukra nagy hangsúlyt helyeztek. A strukturális átalakítások azonban olyan proaktív politikát kívánnak meg, amelyek megkönnyítik az új iparágak, illetve a magasabb termelékenység és nagyobb hozzáadott érték felé történő elmozdulást. Mindezt úgy, hogy eközben erősítik a fenntartható és befogadó fejlődést is.

Az új iparpolitikák sokkal összetettebbekké váltak emiatt és az eszközök szélesebb körét ölelik fel a kereskedelemtől az oktatásig, ám középpontjukban továbbra is a külföldi beruházások állnak. A beruházásokat érintő jelenlegi viták azonban már nem a köré csoportosulnak, hogy a kormányoknak be kell-e avatkozni, hanem sokkal inkább arról szólnak, hogy hogyan tegyék ezt meg. Az UNCTAD szerint az iparpolitikáknak és az azokhoz kapcsolódó befektetési politikáknak egy világosan felvázolt vízió köré kell épülnie, de egyúttal gyakorlatias és részletes ajánlásokat, egyértelmű cselekvési tervet, valamint a magán és kormányzati szektor közötti felelősség világos megoszlását is tartalmaznia kell.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2018.06.07 11:46

az olcsó magyar munkaerőre építő tőkevonzás már a múlté.

ugyan a magyar munkaerő most is nagyon olcsó a nyuógatihoz képest, a forintban emelkedő bérek euróban szinte semmit sem nőttek az elmúlt 10 évben, tekintve, hogy a huf/eur árfolyam a 10 évvel ezelőtti 235 ről 320 ra gyengült.
így ma kb ugyanannyira vannak lemaradva a magyar bérek a nyugatitól, mint 10 éve ,semmi felzárkózás nem volt.

ugyanakkor 2011 ben megnyílt a nyugati munkaerőpiac a magyarok előtt, a magyar munkaerő tömegesen megy el az óriási bérelőny miatt , így már nem , vagy csak nagyon rossz minőségű munkaerőt kapnak a cégek magyarországon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kman, 2018.06.07 11:11

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html