Lavrov szerint a megmaradó részes államoknak (Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Németország, Irán) az egyezségből való amerikai kilépés után operatív módon értékelniük kell a kialakult helyzetet, konzultálniuk kell egymással és ki kell dolgozniuk azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a szerződés megőrzése szempontjából. Az orosz külügyminiszter szerint Washington az atomalku felmondásáéval megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatát.

Maas rendkívül fontosnak nevezte, hogy Teherán tartsa magát az atomalkuban foglalt kötelezettségeihez, és hangot adott reményének, hogy Moszkva hatást gyakorol rá ennek érdekében. Megerősítette: Oroszország és Németország egyetért abban, hogy a szerződést fenn kell tartani. A német politikus úgy vélekedett, hogy Moszkva nélkül nem lehet megoldani a szíriai konfliktust.

Az Iránnal való további együttműködés miatt kilátásba helyezett amerikai szankciókkal kapcsolatban Lavrov közölte, hogy az Egyesült Államok nem terjesztheti ki belső törvényeit Teherán partnereire. Mint mondta, az ENSZ által feloldott gazdasági büntetőintézkedéseket már nem lehet visszaállítani.

Az orosz miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország óva intette Izraelt és Iránt a közöttük meglévő konfliktus kiélezésétől, amely kihathat az egész régióra.

Az orosz külügyminiszterhez hasonlóan Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország önmérsékletre szólította fel Izraelt és Iránt, valamint arra, hogy ellentéteiket kizárólag diplomáciai eszközökkel rendezzék. Az orosz szóvivő azt követően szólalt meg az ügyben, hogy Izrael Szíria területén iráni katonai célpontokra mért csapásokat, miután állásait támadás érte a Golán-fennsíkon.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a Balti-tengeren át Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése másfélszeresen csökkentené a szállítási költségeket az ukrajnai tranzithoz képest, ugyanakkor közölte, hogy Moszkva hajlandó tárgyalni Kijevvel Európa Ukrajnán keresztül való ellátásának fenntartásáról. Kifejezte készségét az ukrajnai válság rendezéséről tárgyaló "normandiai négyek" - Oroszország-Ukrajna, Franciaország és Németország - külügyminiszteri szintű ralálkozóinak felújítására.

Maas a közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban a tárgyalás során nem volt egyetértés a felek között, német álláspont szerint azért, mert Oroszország részéről "túlságosan kevés a készség az ügy konstruktív kivizsgálásában való részvétel iránt". A német diplomácia vezetője szerint az üggyel kapcsolatban képviselt álláspont alááshatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) hitelét.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a mérgezéses merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.

Képünk forrása: AFP Photo/ Yuri Kadobnov.