Az üzemanyagár mellett erre figyel a jövőben az autópiac

Az elemes autók nagyon drágák még mindig a hagyományos társaikhoz képest, részben az akkumulátorok magas ára miatt, amely nagyban függ az alapanyag, a lítium árától. Utóbbi-elvileg- olyan fontossá válhat, mint a benzinár. Mivel még semmi sem biztos, alternatívákkal is próbálkoznak a kutatók és a gyártók. Előrejelzés a villanyautó-fronton.
Csernátony Csaba, 2018. július 6. péntek, 07:08

Amellett, hogy a mostani villanyautók hatótávja növekszik, még mindig nem éri el a hagyományos autók szintjét, áramkútból is kevés van, és nagyon drágák, leginkább az akkumulátorok miatt. Ezen a téren azonban azért lehet változás, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy népszerűbbé, leginkább olcsóbbá váljanak az elemes autók.

Jelentős az árcsökkenés, de csodák még nincsenek

A tisztán elektromos autók 2010-ben még kétszer annyiba kerültek, mint a hasonló kategóriájú robbanómotoros gépkocsik. 2014-ig a feláruk azonban 45 százalékra csökkent, ám ez a trend nem maradt tartós. 2016-ban még mindig 40 százalékkal voltak drágábbak az elektromos autók az összehasonlítható robbanómotoros autókhoz képest - derül ki a stuttgarti menedzsment-tanácsadó, a Horváth & Partners egyik tanulmányából.

Az elektromos autók akkumulátorköltségei 2010-ben még 600 euró körül alakultak kilowattóránként (kWh). Azóta az érték folyamatosan csökkent, és 2016-ban elérte a 225 kWh-t. A stuttgarti szakértők szerint 2020-ra ez a költség 100 euró alá fog esni - ezt Dr. Oliver Greiner, a Horváth & Partners partnere és a tanulmány elkészítésének irányítója állapította meg. Az elektromos autók ára mégsem csökken majd szerinte ugyanilyen mértékben.

A tisztán akkumulátoros erőforrású elektromos autók felára ugyanis az elmúlt három évben többé-kevésbé stagnált (pontosabban a különbség egyre kevésbé csökkent). Vagyis az akkumulátorok olcsóbbá válása végeredményben nem tette ár szempontjából sokkal versenyképesebbé a villanyautókat. Egy másik neves tanácsadó cég, a McKinsey szakértői - bár más időszakot elemezve - még drasztikusabb számokkal álltak elő: megállapították, hogy 2010 és 2016 között a lítium-ionos akkumulátorok ára 80 százalékkal csökkent.

A jelenlegi akkumulátortechnológia alapvetően a lítiumos megoldásokon alapszik. E tekintetben Magyarország nem áll rosszul: három lítiumos akkumulátorgyártó, a koreai Samsung SDI és SK Innovation, illetve a japán GS Yuasa is nálunk gyárt (vagy tervez gyártani) ilyen berendezéseket. Az SK Innovation idén márciusban indította meg építkezését a komáromi ipari parkban. Ott, ahol a kínai BYD elektromos buszokat gyárt.

A tokiói tőzsdén jegyzett, a Mitsubishi elektromos autóinak beszállítójaként ismert GS Yuasa szintén bejelentette januári közleményében, hogy Magyarországon tervez akkumulátor-összeszerelő üzemet, méghozzá lítium-ionos technológián alapuló gyárról van szó. A japán cég a lítium-ionos akkumulátorcellákat egyelőre a távol-keleti szigetországból szállítaná a miskolci gyárba, de hosszabb távon ezeknek a gyártását sem zárják ki Magyarországon.

A lítium a legfontosabb, de úgy fest, van elég

Az akkumulátorok alapanyag a lítium, amelynek ára világpiacon az utóbbi időszakban egyre drágult - egészen az idei évig. Ezt az anyagot ugyanis nemcsak az autóakkumulátorokban, hanem a mobiltelefonokban és egyes gyógyszerekben is fel lehet használni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tavalyi cikke szerint vagy az "új olaj", vagy az "új arany" lehet (vagy lehetett volna) a lítiumból, amelynek árfolyama az írás szerint 2016-ban 60 százalékkal ugrott meg, 2014 és 2016 között pedig megduplázódott. Az ausztrál Galaxy Resources - ez az egyik fő lítiumszállító a világpiacon - tőzsdei kurzusa időközben 1800 százalékkal nőtt két év alatt, 2017 elejéig, ám azóta több változás történt a piacon.

A lítiumot az ezredfordulóig az akkumulátorokon kívül az üveg- és kerámiaipar használta fel, és akkor körülbelül 70 ezer tonna kellett belőle évente a világpiacon. Valódi hiány várhatóan nem lesz, mert még évtizedekre bőven elegendő lítiumkészletek állnak ugyanis rendelkezésre bolygónkon. A lítium egyébként nem olyan ritka elem, ugyanakkor nyolc országban fordul elő komolyabb mennyiségben.

A három legfontosabb közülük fedezi a világkereslet 85 százalékát: Ausztrália, Chile és Argentína. Az összes lítiumkészletet a szakértők 41 millió tonnára becslik egyébként a Földön. Így körülbelül még 200 évre elegendő lítium van a bolygón, ha egyébként tényleg megsokszorozódik a kereslet iránta 2025-re.
Mindazonáltal a Bloomberg idei cikke szerint a lítium ára 2017 közepéig emelkedett dinamikusan, azóta nagyon lassan vagy stagnálva drágul a könnyűfém.

Minthogy az árak így is körülbelül két és félszeresére emelkedtek 2014 és 2018 között, elsősorban az elektromos autógyártásban rendkívül aktív kínai cégek igyekeznek lítium-nyersanyagbázisokat, illetve lítium kitermelésével foglalkozó cégeket megszerezni. A kínai vállalatok egyrészt tőzsdére menetellel akarnak pótlólagos tőkét szerezni a lítiumszállítók felvásárlásához, másrészt már konkrét célpontokat is kijelöltek. Így például egy chilei cégben szeretnének részesedést szerezni.

A japán Toyota autógyár egy argentin lítiumbányászati cég, az Orocobre 15 százalékát vásárolta fel nemrég. Közben koreai és kínai gyártók pedig egy ausztrál kitermelő vállalatban, a Pilbarában szereztek részesedést. Ugyanakkor a lítium ára nem feltétlenül emelkedik tovább: a Morgan Stanley nemrégiben egy sokkoló elemzést adott ki a bányászati cégek számáéra, miszerint 2021-re megfeleződhet a lítium ára, ami azonban a gépkocsi-vásárlóknak nem feltétlenül rossz hír, hiszen így az akkumulátorok is olcsóbbak lehetnek. Ugyanakkor az Investing News szerint a lítium iránti kereslet 2025-ig meg fog háromszorozódni, ez pedig ellenkező irányba hajthatja az árakat.

Van más megoldás is

A lítium-ionos megoldásokon kívül a kutatók más akkumulátortechnológiákkal is foglalkoznak. Martin Finsterbusc - aki a németországi Jülichben működő kutatóintézetben vezeti a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését egy interjúban arról beszélt, hogy egy évtizeden belül nem számít érdemben jóval erősebb (nagyobb teljesítményű) akkumulátorgeneráció megjelenésére. Finsterbusch 2016 óta vezeti a jülichi kutatócsoportot, amely olyan technológiával foglalkozik, amely nem áll messze attól, hogy a mindennapok részévé váljon.

Tavaly decemberben a BMW bejelentette, hogy szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésébe kezd. Szerinte azonban még komoly problémákat kell megoldaniuk a szilárdtest-akkumulátoroknál, mielőtt azok tömeggyártása megkezdődhetne. Jelenleg az akkumulátorcelláik csak laboratóriumi körülmények között működnek. Szilárdtest-akkumulátorokkal a Toyota és a Fisker autógyártók a 2020-as években akarnak előállni, de a porszívógyártó Dyson is a piacra lépést ígéri ezen a területen.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Luftschutzbunker_Zwei, 2018.07.06 18:52

Nem a lítium a gond, abból van elég, hanem a kobalt, nikkel és más nemes- ill. ritkafémek, amelyek közül több aranyárban, vagy attól magasabban van. Ezért sosem lesz olcsó elektromos népautó, ahogy arra egyébként már vagy száz éve rájöttek, amikor az összes gépjármű egyharmada már elektromos hajtású volt, csak pont az említett problémák miatt kiment a divatból. A villanyautó-mánia tehát nem más mint retro-nosztalgia, sok hűhó semmiért, riding a dead horse, ahogy az angol mondja.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gabiiii, 2018.07.06 18:29

Ilyen drága lett az ELEMES autó? Mikor utoljára ilyet vettem alig volt drágább a lendkerekesnél és jóval olcsóbb volt a LEGO-nál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html