Baj van Brüsszel nagy tervével

Jelenlegi formájában nem köthető meg az Európai Unió és Kanada közötti, az utas-nyilvántartási adatok továbbításáról szóló megállapodás, miután a megállapodástervezetnek több rendelkezése ellentétes az EU alapvető jogaival - véli Paolo Mengozzi, az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Napi.hu, 2016. szeptember 8. csütörtök, 13:27

Az Európai Unió és Kanada 2010 óta tárgyalásokat folytat az utas-nyilvántartási adatok továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodásra (PNR-megállapodás) vonatkozóan, ami arra irányul, hogy lehetővé tegye a PNR-adatok továbbítását a kanadai hatóságok részére a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés súlyos formái elleni küzdelem céljából történő felhasználásuk, megőrzésük és adott esetben későbbi továbbításuk érdekében.

A megállapodástervezet emellett előírja a PNR-adatok biztonságára és sértetlenségére vonatkozó követelményeket, a különleges adatok azonnali elrejtését, az adatokhoz való hozzáféréshez, azok helyesbítéséhez és törléséhez való jogot, a közigazgatási vagy bírósági jogorvoslat kezdeményezésének lehetőségét, valamint az adatok öt évig történő megőrzését.

A megállapodást 2014-ben írták alá, az Európai Parlament (EP) viszont az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a tervezett megállapodás megfelel-e a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, valamint a személyes adatok védelmét biztosító uniós jognak. Az EP többek között azt a kérdést tette fel, hogy a megállapodásban szereplő biztosítékok ellenére igazolt-e az adatvédelem alapvető jogába való beavatkozás.

Paolo Mengozzi főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy a tervezett megállapodás az EU Alapjogi Chartájával (nevezetesen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való joggal és a személyes adatok védelméhez való joggal) a következő feltételek teljesülése esetén egyeztethetők össze:

  • a légi utasok PNR-adatainak kategóriáit egyértelműen és pontosan szövegezik meg, továbbá a különleges adatokat kizárják a megállapodás hatálya alól;
  • a súlyos nemzetközi bűncselekmények meghatározása alá tartozó bűncselekményeket kimerítő jelleggel felsorolják a megállapodásban;
  • a megállapodás kellően egyértelműen és pontosan megjelöli a PNR-adatok kezeléséért felelős hatóságot ahhoz, hogy biztosítsák ezen adatok védelmét és biztonságát;
  • a "célzott" személyek száma széleskörűen és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen meghatározható oly módon, hogy csak olyan személyek ellen irányul, akiket terrorista vagy nemzetközi bűncselekményben való részvétel ésszerű gyanúja terhel;
  • a megállapodás kimondja, hogy kizárólag a kanadai illetékes hatóság tisztviselői jogosultak arra, hogy hozzáférjenek a PNR-adatokhoz, valamint az e személyek számának pontos meghatározását lehetővé tevő objektív szempontokat ír elő;
  • a megállapodás megjelöli azokat az objektív okokat, amelyek igazolják, hogy az utasok valamennyi PNR-adatát legfeljebb ötéves időtartamig kell megőrizni, azzal hogy amennyiben a PNR-adatokat öt évig meg kell őrizni, a légi utas közvetlen azonosítását lehetővé tévő adatot adatelrejtés révén személyteleníteni kell;
  • Kanada valamely független hatósága vagy bírósága jogosult előzetesen vizsgálni, hogy a kanadai illetékes hatóság adott esetben közölheti-e a PNR-adatokat más kanadai vagy külföldi hatóságokkal (amennyiben az adatok valamely uniós polgárra vonatkoznak, előzetesen tájékoztatni kell az érintett tagállam illetékes hatóságait és/vagy az Európai Bizottságot);
  • a megállapodás egyértelmű és pontos szabály révén következetesen biztosítja, hogy valamely független hatóság ellenőrzi azon utasok magánéletének tiszteletben tartását és személyes adatainak védelmét, akiknek a PNR-adatait kezelik;
  • a megállapodás egyértelműen kimondja, hogy a nem kanadai területen tartózkodó utasok által benyújtott, adatokhoz való hozzáféréssel, azok helyesbítésével vagy az azokhoz fűzött megjegyzésekkel kapcsolatos kérelmek független hatóság elé terjeszthetők.

Uniós alapjogba ütközik néhány pont

Mengozzi főtanácsnok szerint a tervezett megállapodásnak bizonyos rendelkezései jelenlegi formájukban ellentétesek az EU Alapjogi Chartájával. Konkrétan azon rendelkezésekről van szó, amelyek:

  • a szigorúan szükséges mértéken túl lehetővé teszik a PNR-adatok kezelési lehetőségeinek kibővítését, a megállapodás közbiztonsági - nevezetesen a terrorista bűncselekmények és a súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzésére és felderítésére irányuló - céljától függetlenül;
  • előírják a különleges adatokat tartalmazó PNR-adatok Kanada általi kezelését, felhasználását és megőrzését;
  • a szigorúan szükséges mértéken túl feljogosítják Kanadát bármilyen információ nyilvánosságra hozatalára anélkül, hogy bármilyen kapcsolat szükséges lenne a megállapodás által követett közbiztonsági céllal;
  • engedélyezik Kanada számára, hogy legfeljebb ötéves időtartamra megőrizze a PNR-adatokat többek között bármely intézkedés, felülvizsgálat, vizsgálat vagy bírósági
    eljárás céljából, anélkül hogy bármilyen kapcsolat szükséges lenne a megállapodás által követett közbiztonsági céllal;
  • lehetővé teszik a PNR-adatok továbbítását valamely külföldi hatóság részére, anélkül hogy a kanadai illetékes hatóság egy független hatóság felülvizsgálata mellett előzetesen meggyőződne arról, hogy a szóban forgó külföldi hatóság maga nem közölheti később az adatokat egy másik külföldi jogalannyal.

Miközben a modern technológiák lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy a terrorizmus és a súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelem keretében az egyének magánéletének megfigyelésére és személyes adataik elemzésére irányuló rendkívül kifinomult módszereket alakítsanak ki, a főtanácsnok szerint az Európai Bíróságnak biztosítania kell, hogy a tervezett intézkedések - legyenek azok akár tervezett nemzetközi megállapodások - a közbiztonság megőrzését célzó jogszerű törekvés és az azzal kapcsolatos, szintén alapvető törekvés közötti kiegyensúlyozott mérlegelést tükrözzék, hogy minden személy magánéletét és személyes adatait magas szintű védelemben részesítik.

A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot, feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg - olvasható az Európai Bíróság közleményében.

Egy tagállamnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak vagy az Európai Bizottságnak lehetősége van kikérni a bíróság véleményét a tervezett megállapodás uniós szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről. Ha az Európai Bíróság véleménye kedvezőtlen, a tervezett megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy a szerződéseket felülvizsgálják.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK