A digitalizációnak, az adatelemzésnek és a mesterséges intelligenciának jelentős hatása lesz a turizmus egészére - mondta a szakember az Utazás 2018 kiállítás egyik konferenciáján.

Az információgyűjtés szempontjából a nagy adathalmazok elemzése nagyobb szerepet játszik már néhány európai országban, mint annak a megismerése, hogy hány turista lépett be az adott időszakban az országba.

A turisztikai költéseket jobban látják a hitelkártyák és bankkártyák azonnali adataiból, mint az egy évvel később érkező számokból

- mutatott rá.

Az új üzleti modellek, az úgynevezett sharing economy a turizmus másik jelentős kihívása.

Az UNWTO adatai szerint a tavalyi nagyon sikeres éve volt az ágazatnak: a nemzetközi turizmus 7 százalékkal bővült, így meghaladta az 1,32 milliárdot a turistaérkezések száma a világban. A kiugró növekedés hátterét az adja, hogy a világgazdaság általános állapota már negyedik éve nagyon jó, nő a lakosság jövedelme, amiből a turizmusra is többet költenek.

A kereslet valamennyi régióban nőtt, így Észak-Afrikában, és a Közel-Keleten is, ami 2010-óta nem fordult elő - tette hozzá.

A legnagyobb mértékű, 8,4 százalékos bővülést Európában mérték, ahová 671 millió turista érkezett, ezen belül az EU-országokba 538 millió. Nyugat-Európa 7 százalékos növekedést, míg a kelet-közép-európai régió 5 százalékos növekedést könyvelhetett el 2017-ben. A kiemelkedő eredményekhez hozzájárult az orosz turizmus 3-4 "szűk esztendőt" követő újbóli megélénkülése is - mondta.

Az idén az UNWTO előrejelzése szerint a világ turizmusa 4-5 százalékkal bővülhet, hasonlóan az európaihoz. A legnagyobb növekedés idén Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten lesz az előrejelzés szerint.

Az EU lehetőségei az egységes schengeni zónában szinte határtalanok az európai belső piac és az Európába utazók szempontjából. A schengeni vízum hatása most értékelődik fel igazán, amikor a kínai turizmus minden korábbinál nagyobb mértékben árasztja el a világot.

A kép forrása: Shutterstock