Február elején kiderült, hogy Magyarországon a januári infláció a várakozások ellenére hatalmasat ugrott és elérte a 4,7 százalékot, Európában a legmagasabb értéket. Mindez egy rendkívül alacsony kamatszinttel párosult (eltekintve a kizárólag a lakosság számára elérhető kedvezőbb kamatozású állampapíroktól). Így hazánkban lett a legnagyobb mértékű a negatív reálkamat, ami az infláció és a rövidtávon elérhető kamat különbsége.

Azonnali hatásként a forint újabb gyors gyengülésnek indult és elszáguldott a 340-es szintig az euróval szemben. Az MNB-nek lépnie kellett, melynek elsődleges formája nem az alapkamat megemelése, hanem a bankközi kamatok (Bubor) feljebb tornázása volt. Végül az MNB lépéseinek eredményeként a 3 havi BUBOR 0,6 százalék fölé emelkedett. Ez elegendő is volt ahhoz, hogy a forint gyengülése megálljon.

Kapcsolódó

Majd szerda délután az amerikai jegybank a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt váratlanul 0,5 százalékpontos kamatcsökkentésről döntött. A lépés erősségének megítéléséhez fontos tudni, hogy előre kijelölt ülésen kívül legutóbb a nagy pénzügyi válság idején, 2008-ban született döntés kamatcsökkentésről.

Hogyan hat mindez az átlagmagyarra?

Az MNB várhatón március végén - a hazai gazdasági folyamatok kiértékelése alapján - dönt majd a szükséges lépésekről. Az elemzők biztosra vették, hogy az MNB-nek március végén további lépéseket kell tennie, csupán a mérték és a konkrét eszköz bizonytalan. Lefordítva magyarra: a bankközi kamatok vélhetően tovább emelkednek, csak a mértéke bizonytalan.

Az amerikai kamatcsökkentés azonban felülírhatja mindezt. Különösen úgy, hogy az elmúlt hetekben jelentette be az európai jegybank (ECB) is, hogy felül fogja vizsgálni a monetáris politikáját, mert ma az már nem feltétlenül hatékony - állapították meg a Bankmonitor.hu szakértői.

A nemzetközi piacokon kialakuló alacsonyabb kamatszintek egyenes következménye, hogy a forintkamatok (további változtatás nélkül is) relatív magasabb szintre kerülnek/kerültek. Mindez pedig egy csapásra csökkentheti a forintra nehezedő nyomást és a kamatemelési kényszert. Nem véletlen, hogy a forint már erősödött is (jelenleg 335 forintba kerül egy euró).

Röviden: levegővételi lehetőséget és nyugalmat ad a magyar piacnak az amerikai kamatcsökkentés.

Emiatt fontos a Bubor

A bankok a Buborhoz képest határozzák meg a változó kamatozású lakossági és vállalati hitelek kamatait. Ma a lakáshitelek 55 százaléka Buborhoz kötött. A portál korábbi számításai szerint az év elején bekövetkezett Bubor-emelkedés egy 8 millió forintt tartozás, 15 éves hátralévő futamidejű hitel esetén 1,5 ezer  forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okoz (a következő esedékes kamatfordulónál).

A magyar lakosság körében az újonnan felvett lakáshitelek esetében ma már a hosszú távon rögzített kamatkonstrukciók dominálnak. Ezen hitelek esetében az irányadó kamatszint nem a Bubor hanem az úgynevezett BIRS - az a kamatszint, amelyen a bankok hosszú futamidőre adnak kölcsönt egymásnak -, amely a bankok kamatköltségének is tekinthető.

Érdekes jelenség, hogy a Bubor és a 10 éves BIRS közötti különbség az elmúlt három évben csak napokig tudott olyan alacsony lenni, mint ma. Mit jelent mindez? Vagy a Bubor fog csökkeni (ennek kisebb a valószínűsége), vagy a BIRS emelkedni. A BIRS mintegy 0,4 százalékpontos emelkedése bármelyik pillanatban bekövetkezhet, és az egyet jelentene azzal, hogy egy újonnan felvett 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete 4-5 százalékkal lesz magasabb, mint februárban volt. Ez az emelkedés egy 10 millió forint összegű, húszéves futamidejű lakáshitelnél a mintegy 2 ezer forint törlesztőrészlet-növekedést eredményezne.