Bányaóriások születhetnek Kelet-Európában

Bár a cseh bányaóriás, az NWR lengyelországi bányavásárlási kísérlete megbukott, csak idő kérdése, hogy meginduljon a szénbányászat konszolidációja a térségben.
Barabás T. János, 2011. július 1. péntek, 13:16

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Csak idő kérdése, hogy meginduljon a közép-európai szénbányászat konszolidációja a szakértők szerint − írta a Business New Europe (bne). Hogy ez a folyamat nem sima és egyszerű, bizonyítja a cseh szénbányacsoport, a New World Resources (NWR) tavaly elbukott kísérlete a lengyel Lubelski Wegiel bogdankai bányájának felvásárlására. Maga a kísérlet nem okozott meglepetést, hiszen az NWR-t megalapító pénzember, Zdenek Bakala meghirdetett célja a térség széttagolt szénbányászatának egyesítése. Cégét 2007-ben hozta létre, ernyője alatt egyesítve bányákat és kokszolóműveket, amelyek ma már több mint 18 ezer embert alkalmaznak. Sikeres elsődleges részvénykibocsátása a londoni, a prágai és a varsói tőzsdén több mint 2,2 milliárd dollárt hozott, támogatva egy a hatékonyságot és nyereségességet ígérő modernizációs programot, messze kiemelve a céget az ágazat többi, kisebb, elavult, szakszervezetek uralta és általában veszteséges vállalata közül, különös tekintettel a sziléziai szénmedencére.

A sziléziai széniparban minden cégnek jelentős szerkezetátalakításon kell átmennie. Mi azért vagyunk kitűnő helyzetben, mert már végrehajtottuk ezt, és sok mindent, amit ebből tanultunk, közvetlenül lehet alkalmazni bármelyik sziléziai szénbányánál. Emellett annak köszönhetően, hogy három tőzsdén is jelen vagyunk, mi vagyunk az egyedüliek a régióban, aki hozzá tud jutni a konszolidációs folyamat véghezviteléhez szükséges tőkéhez − nyilatkozta a bne-nek Marek Jelinek, az NWR pénzügyi igazgatója.

Tavaly októberben vonzó, a napi árnál 13 százalékkal magasabb, 857 millió eurós ajánlatot tettek az egyetlen tőzsdén jegyzett lengyel szénbányára, a Bogdankára, de nem sikerült megszerezniük a részvényesek 75 százalékának szavazatát. Ez volt ez első kísérlet egy lengyel cég ellenséges felvásárlására, s a bne szerint a nacionalista indulatok is a csehek ellen fordultak, politikai támogatást szerezve, amit megkönnyített, hogy a bányavállalatban meghatározó részvényesek a lengyel nyugdíjalapok, így kvázi-állami tulajdonban van, bár hivatalosan az állam a Bogdanka 2009-es privatizálása után a részvényeknek csak 2,3 százalékát tartotta meg.

Ezzel a bukással azonban csak hátráltatni lehetett a konszolidációt, s ezt felismerte a lengyel kormány is, amely a folyamat belelendülése előtt megpróbálja a pénzügyileg gyenge, de politikailag erős pozícióban levő bányavállalatokat kedvezőbb helyzetbe hozni. A szocialista időkben a sziléziai szénbányák fontos valutaforrást jelentettek a varsói kormánynak, és ennek megfelelően a bányászok kiemelt bánásmódot élvezhettek. A piacgazdaság azonban kivéreztette őket, nagy részüket fel kellett számolni, alkalmazottaik száma 400 ezerről 100 ezerre csökkent. A bányák túl kicsik, és nem rendelkeznek a korszerűsítéshez szükséges tőkével. A Financial Times szakértői szerint 5 milliárd euró kellene a lengyel szénbányászat megfelelő modernizálásához.

Lengyel médiajelentések szerint a varsói kormány a sziléziai bányák többségét szeretné egyesíteni, és az így keletkezett vállalat részvényeit piacra dobni a varsói tőzsdén. A dolog azonban nem ígérkezik diadalmenetnek. Most próbálkoznak a Jastrzebska Spolka Weglowa (JSW) állami vállalat privatizálásával, amelynek öt bányája és több mint 22 ezer alkalmazottja van. Azonban annak ellenére, hogy a kormány megígérte: magának tartja meg a részvénytöbbséget, a bányászok keményen tiltakoznak, sztrájkolnak, tüntetnek, mert attól félnek, hogy a privatizáció munkahelyek és kedvezményeik megszűnéséhez fog vezetni. Az elemzők szerint ez csak a potenciális felvásárlóknak kedvez, mivel a zűrzavar lejjebb nyomja a JSW értékét, így olcsóbban juthatnak hozzá részvényeihez.

HOZZÁSZÓLÁSOK