Jorgonavka Tabakovics, a belgrádi jegybank elnöke szerint az év végére az országban az infláció elérte a 13 százalékot, de a jövő év közepétől megfordul a trend, és 2013 végére a jegybanki célszámra, 4 százalékra mérséklődik, plusz-mínusz 1,5 százalék. Mint mondta, a 2012-essel szemben legalább átlagos terméssel számolva a mezőgazdaság jelentősen hozzá fog járulni a bruttó hazai termék 1,5-2,5 százalékra tervezett növekedéséhez.

A jegybank ugyan nem költheti valutatartalékát a termelés finanszírozására, de megvannak a "barátságos eszközei ahhoz, hogy meggyőzze a bankokat, saját érdekükben viselkedjenek úgy, ahogy a bankok hagyományosan szoktak"- idézte a Tanjug hírügynökség.

Kevésbé optimistán nyilatkozott Nebojsa Szavics, a bank kormányzó tanácsának elnöke, aki szerint jelenleg a legnagyobb problémát az Európában legmagasabb infláció jelenti (a bankár által úgy tűnik nem európainak tekintett Belaruszt nem számítva, ahol 21,2 százalékos a pénzromlás), amely valószínűleg 2013 első negyedében tovább fog emelkedni. A bank 2012-re a GDP 2 százalékos csökkenését, 2013-ra 2,5 százalékos növekedését prognosztizálja.

A jegybank bemutatta 2013-as monetáris politikai terveit, amelyek közül a legfontosabb középtávon elérni az inflációt tervszámának szintjére leszorítani, ezt követi a pénzügyi rendszer stabilitása és a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése. A jegybank kész beavatkozni a valutapiacon az árfolyam radikális kilengéseinek megakadályozása érdekében. Ha az infláció több mint hat egymást követő hónapban meghaladja a tervezettet, a bank tájékoztatja a kormányt ennek okairól, a megteendő lépésekről és arról, mennyi időre van szükség a helyzet megoldásához.

A bank legutóbb december közepén - 2012-ben már hatodszor - emelte 30 bázisponttal az irányadó kamatot 11,25 százalékra, megjegyezve, hogy bár a költségvetés konszolidálására tett lépések hatása már kezd érezhetővé válni, teljes hatásukat az inflációra csak 2013 folyamán fejthetik majd ki. A következő kamatdöntésre január 17-dikén kerül sor.