Becsődöl Magyarország? Eltűntünk a szégyenlistáról

Az elmúlt egy évben szinte mindig a tíz legkockázatosabb állam közé tartozott Magyarország az ötéves államkötvények csődbiztosítási (cds) felárai alapján, az idei második negyedévben azonban lekerült az adatokat közlő CMA toplistájáról, globálisan a második legtempósabb javulást felmutatva. Görögország újra felkerült, rögtön az első helyre.

A második negyedév ismét az eurózóna válságáról szólt, a figyelem Spanyolországra és Olaszországra irányult, utóbbi csak a június végi enyhülésnek köszönhette, hogy megúszta a toplistás helyet. Magyarország ellenben az első negyedév tizedik helyéről a tizenharmadikra javított, megelőzve ezzel Horvátországot is. Bár június elején még 600 bázispont feletti csúcsokat döntögetett az ötéves magyar államkötvények nemfizetése esetén fizető biztosítások felára, a hónap végére viszont 500 bázispont alá csúszott az árazás. Ezzel a CMA Datavision negyedéves jelentése alapján százalékban mérve Portugália után a magyar CDS-felár csökkent a legnagyobbat, 8,8 százalékot. Régiós összevetésben ez azért is szép teljesítmény, mivel az áprilistól júniusig tartó három hónapban átlagban 15 százalékkal emelkedtek a térség országainak kockázati felárai.

A V4-ek között még mindig sereghajtók vagyunk

A magyar kockázati felár javulásával a második negyedév végére 30,1 százalékos csődkockázatot jelentő 497 bázispont viszont még mindig csak arra volt elég, hogy a PIIGS államoknál és Egyiptomnál számítsunk kevésbé kockázatosnak, ám Libanon, Irak, vagy éppen a közelebbi országok közül Románia és Bulgária piaci megítélése is kedvezőbb.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A visegrádi négyest vizsgálva pedig egyértelmű és stabil a sereghajtó szerep, hiszen a feltörekvő európai régióban a legbiztonságosabbnak még mindig a Németországgal szorosan együtt mozgó Csehország számít, amelynek cds-felára stabilan 20-40 bázisponttal a németeké felett 110-140 bázispont körül mozgott az időszak során, 131 bázisponton búcsúztatva a negyedévet. Ehhez képest Szlovákia (235 bázisponttal) és Lengyelország (219 bázisponttal) kényelmesen a középmezőnyben végzett.

Csillagászati kockázattal tért vissza Görögország

A képzeletbeli első helyet a kötvénycsere lezajlását követően ismét Görögország foglalhatta el, az időszak során az átlagos felár a csillagászati 10 667 bázispont körül mozgott a CMA Datavision negyedéves összegzése alapján. Igaz, a csere lezajlása után csak pár hét múltán kezdődött el a kereskedés az új görög kötvényekre kiírt cds-ekkel, ráadásul ezek piaca is rendkívül illikvid maradt. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy a piac a CMA módszertana alapján számítva 96,7 százalékos kumulált csődkockázatot áraz, így a kötvénycsere vajmi kevéssel járulhatott hozzá a görög helyzet megítélésének javulásához.

Az első negyedévben új belépőként azonnal a legkockázatosabb ország kétes címét kiérdemlő Ciprus így a második helyre csúszott vissza. Az időközben orosz és EU-s segítséget is kérő állam csődjének esélyét 71 százalékra taksálja a piac a CDS-árazások alapján.

A legkockázatosabb országok, 2012 II. n.év
Hely	Ország	Csődkockázat	5 éves CDS-felár (bp)	Előző hely
1	Görögország	96.7%	10667	Új belépő
2	Ciprus	71.1%	1415	1
3	Argentína	58.6%	1215	4
4	Portugália	49.8%	805	2
5	Pakisztán	49.6%	941	3
6	Venezuela	47.0%	864	6
7	Ukrajna	45.1%	842	5
8	Írország	38.6%	554	7
9	Spanyolország	37.2%	525	10
10	Egyiptom	35.9%	617	8
Forrás: CMA Datavision

A harmadik helyre a spanyol Repsol érdekeltségébe tartozó YPF olajtársaság májusi meglepetésszerű államosítása után romlásnak induló árazással Argentína futott be, magával rántva a latin-amerikai térség többi államát is, igaz, Venezuela stabilan tartja továbbra is hatodik helyét.

Továbbra is terítéken a válság az eurózónában

A hét regionális bank egyesülésével létrehozott Bankia államosításának hírére - és az ennek kapcsán felmerült esetleges EU/IMF mentő csomag szükségéről szóló találgatásokra az eurózóna két legnagyobb bajba jutott gazdasága, a második negyedévben folyamatosan címlapon szereplő spanyolok és olaszok cds-árazása június elején 36 százalékot ugrott. Az 565 bázisponton tetőző olasz kockázati felár már a 2011. novemberében beállított 595 bázispontos historikus csúcsot ostromolta. A hó végére viszont már csillapodtak a kedélyek, így a spanyolok 525 bázisponton 37,2 százalékos csődeséllyel, míg az olaszok 480-on 34,9 százalékos bedőlési kockázattal zárták a negyedévet.

Az árazások alakulása alapján egy esetleges nagyobb léptékű olasz vagy spanyol mentőcsomag már Németországot is kimondottan érzékenyen érintené, az európai gazdaság motorjának számító állam CDS-einek felára ugyanis 37 százalékkal tágult az időszak során, míg a G20 országok közül rajta kívül Franciaország (12 százalék), illetve Ausztria (8 százalék) könyvelhetett el érdemi romlást.

A PIIGS-ek közül Portugália volt a nagy nyertes, amelynek kockázati felára 26 százalékkal zuhant a saját államkötvényeinek visszavásárlását lehetővé tevő megoldás miatt.

Még a legbiztonságosabbakat is kikezdheti az eurózóna válsága

A felárak alapján a piac bizalmát élvező országok sorrendjének élbolyában nem állt be érdemi változás, ám Németország hatalmas romlásával kiesett a biztos menedéknek tűnő tízes listájából. Érdekes módon az eurózóna válsága miatt a legnagyobb kockázati ugrás is éppen a legbiztonságosabbként megítélt országoknál volt tapasztalható, ezen a téren az Egyesült Államok vitte a prímet 60,8 százalékos felár-ugrással, ám még így is maradt az előkelő második legalacsonyabb értéket jelentő 48 bázispont mellett 4,2 százalékos csődkockázattal.

A harmadik legnagyobb, 39,8 százalékos romlást a stabilan a béke szigetének számító Norvégia szenvedte el, ám a június végi 31 bázispont melletti 2,8 százalékos bedőlési esély még mindig bőven elegendő a legbiztonságosabb országnak kijáró címhez.