Becsődöl Magyarország? Eltűntünk a szégyenlistáról

Az elmúlt egy évben szinte mindig a tíz legkockázatosabb állam közé tartozott Magyarország az ötéves államkötvények csődbiztosítási (cds) felárai alapján, az idei második negyedévben azonban lekerült az adatokat közlő CMA toplistájáról, globálisan a második legtempósabb javulást felmutatva. Görögország újra felkerült, rögtön az első helyre.
Józsa Bernát, 2012. július 12. csütörtök, 10:07
Fotó: Napi.hu

A második negyedév ismét az eurózóna válságáról szólt, a figyelem Spanyolországra és Olaszországra irányult, utóbbi csak a június végi enyhülésnek köszönhette, hogy megúszta a toplistás helyet. Magyarország ellenben az első negyedév tizedik helyéről a tizenharmadikra javított, megelőzve ezzel Horvátországot is. Bár június elején még 600 bázispont feletti csúcsokat döntögetett az ötéves magyar államkötvények nemfizetése esetén fizető biztosítások felára, a hónap végére viszont 500 bázispont alá csúszott az árazás. Ezzel a CMA Datavision negyedéves jelentése alapján százalékban mérve Portugália után a magyar CDS-felár csökkent a legnagyobbat, 8,8 százalékot. Régiós összevetésben ez azért is szép teljesítmény, mivel az áprilistól júniusig tartó három hónapban átlagban 15 százalékkal emelkedtek a térség országainak kockázati felárai.

A V4-ek között még mindig sereghajtók vagyunk

A magyar kockázati felár javulásával a második negyedév végére 30,1 százalékos csődkockázatot jelentő 497 bázispont viszont még mindig csak arra volt elég, hogy a PIIGS államoknál és Egyiptomnál számítsunk kevésbé kockázatosnak, ám Libanon, Irak, vagy éppen a közelebbi országok közül Románia és Bulgária piaci megítélése is kedvezőbb.

Forrás: CMA Datavision

 

A visegrádi négyest vizsgálva pedig egyértelmű és stabil a sereghajtó szerep, hiszen a feltörekvő európai régióban a legbiztonságosabbnak még mindig a Németországgal szorosan együtt mozgó Csehország számít, amelynek cds-felára stabilan 20-40 bázisponttal a németeké felett 110-140 bázispont körül mozgott az időszak során, 131 bázisponton búcsúztatva a negyedévet. Ehhez képest Szlovákia (235 bázisponttal) és Lengyelország (219 bázisponttal) kényelmesen a középmezőnyben végzett.

Forrás: CMA Datavision


Csillagászati kockázattal tért vissza Görögország

A képzeletbeli első helyet a kötvénycsere lezajlását követően ismét Görögország foglalhatta el, az időszak során az átlagos felár a csillagászati 10 667 bázispont körül mozgott a CMA Datavision negyedéves összegzése alapján. Igaz, a csere lezajlása után csak pár hét múltán kezdődött el a kereskedés az új görög kötvényekre kiírt cds-ekkel, ráadásul ezek piaca is rendkívül illikvid maradt. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy a piac a CMA módszertana alapján számítva 96,7 százalékos kumulált csődkockázatot áraz, így a kötvénycsere vajmi kevéssel járulhatott hozzá a görög helyzet megítélésének javulásához.

Az első negyedévben új belépőként azonnal a legkockázatosabb ország kétes címét kiérdemlő Ciprus így a második helyre csúszott vissza. Az időközben orosz és EU-s segítséget is kérő állam csődjének esélyét 71 százalékra taksálja a piac a CDS-árazások alapján.

A legkockázatosabb országok, 2012 II. n.év
HelyOrszágCsődkockázat5 éves CDS-felár (bp)Előző hely
1Görögország96.7%10667Új belépő
2Ciprus71.1%14151
3Argentína58.6%12154
4Portugália49.8%8052
5Pakisztán49.6%9413
6Venezuela47.0%8646
7Ukrajna45.1%8425
8Írország38.6%5547
9Spanyolország37.2%52510
10Egyiptom35.9%6178
Forrás: CMA Datavision

A harmadik helyre a spanyol Repsol érdekeltségébe tartozó YPF olajtársaság májusi meglepetésszerű államosítása után romlásnak induló árazással Argentína futott be, magával rántva a latin-amerikai térség többi államát is, igaz, Venezuela stabilan tartja továbbra is hatodik helyét.

Forrás: CMA Datavision

Továbbra is terítéken a válság az eurózónában

A hét regionális bank egyesülésével létrehozott Bankia államosításának hírére - és az ennek kapcsán felmerült esetleges EU/IMF mentő csomag szükségéről szóló találgatásokra az eurózóna két legnagyobb bajba jutott gazdasága, a második negyedévben folyamatosan címlapon szereplő spanyolok és olaszok cds-árazása június elején 36 százalékot ugrott. Az 565 bázisponton tetőző olasz kockázati felár már a 2011. novemberében beállított 595 bázispontos historikus csúcsot ostromolta. A hó végére viszont már csillapodtak a kedélyek, így a spanyolok 525 bázisponton 37,2 százalékos csődeséllyel, míg az olaszok 480-on 34,9 százalékos bedőlési kockázattal zárták a negyedévet.

Az árazások alakulása alapján egy esetleges nagyobb léptékű olasz vagy spanyol mentőcsomag már Németországot is kimondottan érzékenyen érintené, az európai gazdaság motorjának számító állam CDS-einek felára ugyanis 37 százalékkal tágult az időszak során, míg a G20 országok közül rajta kívül Franciaország (12 százalék), illetve Ausztria (8 százalék) könyvelhetett el érdemi romlást.

A PIIGS-ek közül Portugália volt a nagy nyertes, amelynek kockázati felára 26 százalékkal zuhant a saját államkötvényeinek visszavásárlását lehetővé tevő megoldás miatt.

Még a legbiztonságosabbakat is kikezdheti az eurózóna válsága

A felárak alapján a piac bizalmát élvező országok sorrendjének élbolyában nem állt be érdemi változás, ám Németország hatalmas romlásával kiesett a biztos menedéknek tűnő tízes listájából. Érdekes módon az eurózóna válsága miatt a legnagyobb kockázati ugrás is éppen a legbiztonságosabbként megítélt országoknál volt tapasztalható, ezen a téren az Egyesült Államok vitte a prímet 60,8 százalékos felár-ugrással, ám még így is maradt az előkelő második legalacsonyabb értéket jelentő 48 bázispont mellett 4,2 százalékos csődkockázattal.

A harmadik legnagyobb, 39,8 százalékos romlást a stabilan a béke szigetének számító Norvégia szenvedte el, ám a június végi 31 bázispont melletti 2,8 százalékos bedőlési esély még mindig bőven elegendő a legbiztonságosabb országnak kijáró címhez.

Forrás: CMA Datavision

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2012.07.12 23:20

@Bhole: Argentinában volt egy államcsőd. Venezuelában bármit államosíthat kárpótlás nélkül Chavez. Ha Ön biztonságban érzi itt a pénzét, hát fektessen be! A biztosítók viszont nem szeretik az ilyen kiszámíthatatlanságot/bizonytalanságot.
Nálunk egy csepp bizonytalanság sincs a forradalmi hevületben, miközben már 6-szor módosították az idei (!!!) költségvetést... s még csak július van!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2012.07.12 21:59

Minden 1 ft forintgyengülés (euro-hoz képest) 31 mrd-vel változtatja az államadósság értékét (AKK Borbély László).
2010 04 hóban a 265 ft/euro
most: 289 ft/euro
289-265*31mrd= 744 mrd többletkötelezettséget jelent(ene).
2010 04 hó adósság: 19,212 (egyéb köt. nélkül) 265 ft/euro
most: 20,083 mrd (egyéb köt.nélkül)
Ha a forint 265 lenne akkor az államadósság: 19339 lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.07.12 18:59

Ez a lista a CDS árazás alapján van összeállítva, ami mögött semmi valós tudomány nincs. Egyszerű eszköz arra, hogy néhány ügyes bank megskalpoljon néhány buta/korrupt befektetőt.
Példák a listáról: A cseh árazás magasabb, mint a német, noha a cseh államadósság a németnek a harmada GDP arányosan.
ARgentínáé azután és azért ugrott meg, mert az állam rátenyerelt az olajbevételekre is. Ez nem éppen az államcsődöt valószínűsíti.
Venezuela Hugo Chavez különútjai miatt nemszeretem ország, ezért hiába dől az olajból a százmilliárdos bevétel, nagyon veszélyes. (Tényleg?)
Ez a lista tehát teljesen érdektelen.
A sajtómanipuláció és korrupció ékes pédája. Van egy hülye szám, amit főleg - az általában matematikailag képzetlen - újságírók nem értenek. Ebből olyan listákat lehet összerakni, amikkel szépen lehet befolyásolni a piacot olcsón. Az újságok részben a szakértelem hiánya miatt de nagyobb részben (hiszen fizethetnének szakértőket) korrupcióból ebben jó partnerek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.12 17:31

@Saburo: 2,2 millió nyugdíjas * 88.500 Ft/hó átlagnyugdíj * 12 hó = 2.336,4 mrd/év nyugdíjköltség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Saburo, 2012.07.12 17:03

Eves szinten 2012ben mennyit fizetunk osszesen a nyugdijasoknak?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html