Az EU és az USA Oroszország ellen hozott szankciói nullára fékezik le az ország GDP-jének növekedését, lefagyasztják a befektetéseket és a teljes elszigetelődés állapotába juttathatják a gazdaságot - vélik az IMF elemzői. A szervezet jelentése erősen összecseng azokkal a szavakkal, amelyekkel Elvira Nabiullina a jegybank elnöke, Vlagyimir Putyin államfő protezsáltja jellemezte a helyzetet - hívja fel a figyelmet a Reuters tudósítása.

Nabiullina egy pénzügyi konferencián arról beszélt, hogy a GDP bővülése nem csupán elmarad attól, amit jónak látnának, hanem olyan gyenge, ami egyenesen nehéz helyzetbe hozza Oroszországot. A bankelnök szerint a gazdaság halvány teljesítménye hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők távol maradnak az országtól. Eközben a rubel hosszú távú stabilitásának megteremtéséhez feltétlenül meg kellene fékezni a tőke kiáramlását.

Kapcsolódó

Befelé fordulás

Az EU és az USA a Krím félsziget bekebelezése után hozott büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Ezek egyelőre elsősorban Putyinhoz közel álló személyek utazásait és külföldi pénzügyi műveleteit korlátozzák, ám az ukrán válság elhúzódását - hétfőn újraindultak az egyelőre beláthatatlan következményekkel járó harcok a kormánycsapatok és az oroszbarát szeparatista csoportok között - további intézkedések követhetik.

Válaszul az orosz vezetés importhelyettesítésre törekvő, patrióta gazdaságpolitikát hirdetett, Putyin felszólította az ország dúsgazdag oligarcháit - akik egy részével közvetlen kapcsolatot ápol -, hogy hozzák haza külföldön tartott tőkéjüket. Tanácsosnak látná emellett, ha lazítanák kapcsolataikat a nemzetközi pénzpiacokkal.

Az IMF azonban egyelőre nem látja ezeknek a lépéseknek a hatását, és arra számít, hogy az elhúzódó bizonytalanság miatt csökkenni fog a fogyasztás, visszaesnek a befektetések és nyomás alatt marad a rubel árfolyama. A gazdasági önkiszolgálás erősítésére irányuló törekvést kifejezetten károsnak tartják, mert elszigetelheti az orosz vállalatokat a világ többi részétől. Ez súlyosan hátráltathatja az energiahordozók exportjától függő gazdasági szerkezet átalakítását, az új technológiák meghonosítását.

Icipici

Az IMF mindezek alapján azt jósolja, hogy a GDP idén 0,2 százalékkal araszolhat felfelé. A jegybank sem vár sokkal jobbat, mindössze 0,4 százalékos pluszt. A gazdaság minisztérium azonban már optimistább: azt reméli, hogy 0,5 százalékos becslésénél jobb lesz a növekedés, és üteme megközelíti az egy százalékot.

A külpolitikai válság nyomán az év első öt hónapjában 80 milliárd dollár hagyta el Oroszországot, a rubel tíz százalékkal gyengült a dollárral szemben. Az IMF azt jósolja, hogy idén összesen 100 milliárd dollárnyi tőke mond búcsút az országnak.

Nem látják ugyanakkor ilyen sötétnek a helyzetet a Krím elfoglalásával kapcsolatban, annak ellenére, hogy korábban sok szakértő megjegyezte, hogy a félsziget gazdaságilag külső támogatásra szorul. Az IMF szerint a GDP 0,3 százalékának megfelelő költségvetési tartalék idén fedezetet biztosít erre az új kiadásra. A GDP 12 százalékának megfelelő államadósság finanszírozása szintén menedzselhető marad.