A görög kormány új pénzügyi konstrukció elfogadásáról tárgyal az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel, miután a piaci befektetők enyhén szólva nem fogadták kitörő örömmel, hogy Athén ki akar lépni a három és fél éve indított EU-IMF segélyprogramból - derül ki a Bloomberg cikkéből. Az ügyhöz közel álló források szerint a lényeg az, hogy a kedvezményes - ám kemény feltételekhez kötött - EU-IMF hitel maradékát új - a laza követelményekhez kötött - kölcsönné alakítanák át.

A görög javaslat két forrás átcsoportosításáról szól. Az egyik az eredeti kedvezményes hitelnek az a része, amelyet elkülönítettek a görög bankok feltőkésítésére, amennyiben erre lenne szükség. Feltételezve, hogy az Európai Központi Bank stressztesztje (amelynek eredményei vasárnap látnak napvilágot) nem kényszeríti a pénzintézeteket arra, hogy tőkéjük megemelésére igénybe vegyék ezt a forrást, az elkülönített pénzt át lehetne csoportosítani egy új alapba - vélik a görögök.

Valamit kérni fognak

Ugyanide kerülhetne az eurózóna kormányai által nyújtott kölcsönök kamata. A görög adósságok túlnyomó részét az eurózóna többi jegybankja hitelezi, mégpedig úgy, hogy a kamatokat visszaadja a görögöknek. Ebből a két forrásból lehetne tehát összehozni az új alapot, amely egyfajta biztonsági tartalékként működne arra az esetre, ha Görögország nem tudná eladni államkötvényeit a szabadpiacon.

A Bloomberg informátorai szerint nagyjából 15 milliárd eurót lehetne ily módon összegründolni, amiből a bankoknak félretett pénz 11,5 milliárd euró, a visszaforgatott profit pedig 3,7 milliárd euró lenne. Az alap az eurózóna stabilitási mechanizmusán (ESM) belül működne, amelynek vezetősége az övezet tagállamainak tartozik elszámolni az ESM-re bízott pénzzel. Következésképpen, ha az érintettek bele is mennének az alap létrehozásába, meghatározott feltételek szabnának.

A nagy játszma

A nagy kérdés tehát az, mit kérnének cserébe. Antonisz Szamarasz kormányfő ugyanis kényes játszmába kezdett, amikor a hónap elején megszavaztatta a parlamenttel Görögország kilépését az EU-IMF segélyprogramból. Ezzel akarja garantálni, hogy nem lesznek újabb megszorítások, hogy az EU, az ECB és az IMF (a trojka) küldöttsége nem ellenőrzi minden egyes hitelrészlet átutalása előtt a szigorú feltételek betartását. Athén ezért el akarja kerülni, hogy az új alap feltételrendszere az eredeti EU-IMF kölcsön követelményeihez hasonló szigorú elvárásokat tartalmazzon.

A helyzet feszült, ugyanis miután a görögök búcsút intettek az EU-nak és az IMF-nek, a tízéves állampapírok hozama nyolc százalék fölé, kilenc hónapos csúcsra ugrott. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezt nem lehet tartósan finanszírozni. A görög állampapírok iránti gyenge kereslet miatt az elmúlt egy hónapban 18 százalékkal nőtt a hozamuk.