Teljesülhet az európai határok hatékony védelmét követelő politikusok, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök elvárása, ha az uniós tagállamok kormányai elfogadják az Európai Bizottság javaslatát egy új közös, állandó parti és határőrség felállításáról. A Financial Times (FT) tudomása szerint Brüsszel a jövő héten áll elő javaslatával, amellyel - ha elfogadják - az euró bevezetése óta szuverenitásuk legnagyobb szeletéről mondanának az uniós országok.

A kezdeményezés a következő lépése lehet annak a kísérletnek, hogy az Európai Unió megvédje az útlevélmentes utazást lehetővé tevő schengeni övezetet. Az állandó közös határőrség bevezetését a német és a francia kormány régóta követeli, ugyanakkor a schengeni zónába tartozó Nagy-Britanniának és Írországnak a rájuk vonatkozó speciális kivételek miatt joguk lenne kivonni magukat az új szervezet működtetéséből. Az EU-n kívüli, de az övezeten belüli országok, például Norvégia viszont részt vehetne a munkájában.

Kifejezetten határvédelem

Az európai vezetők 15 éve vitatkoznak erről a kérdésről, ám nem jutottak előre, mert sokak elfogadhatatlannak tartják, hogy államunk lemondjon határai önálló védelméről. Görögország például csak az elmúlt időszakban fogadta el, hogy határai - egyben a schengeni övezet külső határai - védelmével foglalkozó uniós szervezetek tevékenykedjenek a területén. Ezt megelőzően hónapig vitatkoztak ezek jogosítványairól.

A javaslat indokát Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs biztosa már korábban megfogalmazta. Eszerint a bevándorlási válság megmutatta az EU határvédelmi szervezete, a Frontex korlátait. Ez a szervezet nem képes kezelni az unió külső határaira nehezedő nyomást. Ezzel szemben az European Border and Coast Gard (EBCG) feladata kifejezetten a schengeni határok megvédése lenne.

Gyengécske jogosítványok

Létrehozása azonban az említett fenntartások mellett azért sem lesz egyszerű, mert kérdéses, hogy az európai alapszerződés lehetővé teszi-e ezt egyáltalán. A megállapodásban van egy passzus, amely szerint fokozatosan bevezethető a külső határok menedzselésének integrált rendszere, ám egyes szakértők szerint ez kizárja a határőrség teljes centralizálását.

A Frontexnek csak arra van jogosítványa, hogy koordinálja a tagállamok határőrizeti tevékenységét, azaz nincs joga arra, hogy akár erővel végrehajtson ezzel kapcsolatos intézkedéseket. A migrációs válság ellenére nem vásárolhatott magának saját technikai rendszereket, berendezéseket, felszereléseket és nem toborozhatott saját személyzetet. Mindenben a tagállamok ígéreteire kell hagyatkoznia, amelyeket rendre nem teljesítettek.

A szervezetnek emellett nincs felhatalmazása kutatási és mentőakciók indítására, ami szinte lehetetlenné tette az év első felében, hogy részt vállaljon a Földközi-tengert átszelő menekültáradat kezelésében. Mindez lényegesen megváltozna az új rendszer elfogadásával.

Igazi határőrség

Az EBCG-nek joga lenne beszerezni saját technikai eszközeit, önállóan toborozhatna határőröket és felkérésre olyan országokban is tevékenykedhetne - elsősorban Szerbiában és Macedóniában -, amelyek a bevándorlók legfőbb tranzit útvonalaira esnek. Joga lenne arra, hogy kitoloncoljon Európából olyan személyeket, akiknek nincs tartózkodási engedélye. A Frontex nem rendelkezik ezzel a jogosítvánnyal.

Emellett felkérhetné az EU-tagállamokat, hogy saját rendőri erőikből állítsanak fel tartalékszemélyzetet. Ha az EBCG létrejön, akkor tevékenységét minden tagállamban az ott érvényes nemzeti jogszabályoknak alárendelten fogja végezni.

A tagországok látnák el határaik napi szintű ellenőrzését, ám az új szervezet felügyelné ezt a tevékenységet, és ha úgy látná, hogy ez nem elegendő a schengeni határok védelmére, akkor közbeavatkozhatna.