Emmanuel Macron francia államfő és más EU-s vezetők úgy vélik, hogy az Egyesült Királysággal kötendő kereskedelmi megállapodást, amely a jövő évtől lépne életbe, kemény végrehajtási garanciákkal kell ellátni. Boris Johnson kormányának szeptemberi húzása, nevezetesen, hogy olyan belső piaci szabályozási törvényt terjesztett a brit parlament elé, amely felülírja a januárban elfogadott EU-brit válási megállapodást, szerintük nem hagy más lehetőséget, mert a brit vezetésben immáron nem lehet megbízni - írja a Financial Times az október 15-én kezdődő EU-csúcsról szóló cikkében.

A várakozások szerint az uniós vezetők fel fogják szólítani Michel Barnier-t, az EU-s főtárgyalót, hogy a szabályozási összhang kérdésében (level playing field) ragaszkodjon a végrehajtást garantáló szigorú rendszerhez. (Ez az összhang hivatott például kizárni, hogy az Egyesült Királyságban olyan állami támogatásokat vezessenek be, amelyek célja a brit cégek versenyelőnyhöz juttatása európai versenytársaikkal szemben.) Ez azt jelentené, hogy ha a szigetország megsértené ezt a szabályt, akkor az EU-nak joga lenne gyors gazdasági megtorló akciók indítására.

Kapcsolódó

Utolsó lehetőség

Az uniós vezetők most térnek vissza újra a brexitre, ez lesz az utolsó lehetőségük arra, hogy érdemben befolyásolják az új kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokat. Barnier azon az állásponton van, hogy október 31. az utolsó időpont, amíg tető alá lehet hozni az egyezséget úgy, hogy arra az év vége előtt az összes érintett nemzeti parlament és az Európai Parlament is rábólinthasson. A szakértők mindkét oldalon úgy látják, hogy a három ismert kritikus kérdésben kell egyezségre jutni. Ezek a brit felségvizeken folytatott halászat, a szabályozási összhang és a kereskedelmi megállapodás végrehajtásának ellenőrzése.

Az elmúlt napokban mindkét fél igyekezett gesztusokat tenni. Barnier nagyobb mozgásszabadságot kért a nemzeti kormányoktól a halászat ügyében, David Frost brit főtárgyaló pedig arról beszélt, hogy kormánya kész olyan kötelezettségeket vállalni az állami támogatások ügyében, amelyek nem szokásos részei a szabadkereskedelmi egyezményeknek. Ugyanakkor uniós diplomaták szerint az EU-tagállamok vezetői azt akarják majd, hogy az unió a szerződés brit megsértése esetén azonnal ellenlépéseket tehessen - például diszkriminálhasson brit iparágakat -, azaz ne legyen kénytelen megvárni az ezzel kapcsolatos hosszadalmas jogvita lezárását.

Még a németek is

Az ügyhöz közel álló források azt szivárogtatták ki a brit üzleti lapnak, hogy még a britekkel az elmúlt évtizedekben hagyományosan jó viszonyt ápoló Németország is a kemény garanciák pártján áll. A brit kormány belső piaci törtvénye, amely a válási megállapodás felrúgásával kész fittyet hányni egy nemzetközi szerződésre, sok volt a berlini vezetésnek is. Összességében az a hangulat Brüsszelben, hogy jó lenne megegyezni a britekkel, de az EU nem vállalhat gazdasági kockázatot.

Johnson a hét végén telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, amivel kapcsolatban a hivatalos szóvivői tájékoztatásból annyi derült ki, hogy a halászat és a szabályozások összehangolása kérdésében inkább az előrehaladást hangsúlyozták, mint a nézeteltéréseket. Ugyanakkor a brit kormányfő újra elismételte, hogy országa kész a megállapodás nélküli, kemény brexitre is, ami azt jelentené, hogy január 1-jén a két fél viszonyában a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vámszabályai lépnének életbe.