A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Kan Naoto japán miniszterelnök benyújtotta kormánya első újjáépítési pótköltségvetését, amelyet számos további követhet a következő hónapokban. A négyezermilliárd jenes (49 milliárd dollár) keretösszeg finanszírozásához nem vesznek fel hitelt, ugyanakkor Kan előre jelezte, hogy a következő pótköltségvetést már részben kölcsönből fedezik. Az első csomaghoz elvesznek 2,5 ezer milliárd jent az állami nyugdíjalapból, illetve lemondanak a költségvetésbe betervezett olyan kiadásokról, amelyekből a gyermekeket nevelő családokat akarták segíteni. Az összeg az első lépésekre lesz elég: százezer ideiglenes otthont építenek belőle, helyreállítják a lerombolt infrastruktúrát és eltakarítják a romokat.

A kormányfő jelezte, hogy az újjáépítés nagyját a második pótköltségvetésből fogják megkezdeni, de a pénzügyminisztériumnak még fel kell mérnie a teendőket annak eldöntéséhez, hogy ez mekkora lesz és mikor terjesztik be. A pénteken benyújtott első pótköltségvetést május elején fogadhatja el a parlament. A kormány eddig intézkedései között adókedvezményeket adott azoknak a családoknak, amelyek otthonát lerombolta a cunami és 18 milliárd jent csoportosított át a vállalatoknak az áramszünetek okozta károk enyhítésére. A megsérült fukusimai atomerőmű körül 20 kilométeres biztonsági zónát alakítottak ki, amelybe múlt hét péntektől kezdve tilos a belépés.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra szólította fel a tokiói kormányt, hogy a lehető leghamarabb emelje kétszeresére, tíz százalékra a fogyasztási adót, ezzel teremtsen forrást az újjáépítésre a GDP kétszeresét elérő államadósság növelése helyett. A szervezet egyben felére, 0,8 százalékra mérsékelte a szigetország idei GDP-növekedésére adott előrejelzését. A japán döntéshozóknak nincs mozgásterük akkor sem, ha az adóemelés tovább fékezi az amúgy is gyenge fogyasztást − vélik az OECD szakértői. A japán jegybank vezetői úgy látják, hogy a természeti és nukleáris katasztrófa nyomán visszaeshetnek a vállalati beruházások és a lakossági fogyasztás, ami számottevően rontja a japán gazdasági kilátásokat.