Örömmel nyugtázta a világsajtó, hogy a Koike Juriko volt védelmi miniszter személyében egy angolul jól beszélő, az olimpiát pártoló kormányzó került Tokió élére - derült ki a Washington Post cikkéből. A 64 éves Koike, aki egyszer Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, az USA első nő elnökjelöltjéhez hasonlította magát, az első nő vezető a japán főváros élén.

Sikerét pártjával, a jobbközép Liberális Demokratapárttal dacolva érte el, ugyanis önállóan indult a párt hivatalos jelöltjével szemben. A szavazáson csak a jogosultak 27 százaléka vett részt, de a voksolók túlnyomó többsége őt támogatta.

Kapcsolódó

Tokió az ő irányításával készülhet fel a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére, ami nem lesz könnyű menet. Elődje ugyanis részben már az olimpiával kapcsolatos botrányok miatt kényszerült távozni posztjáról (lásd első keretes írásunkat). Ráadásul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt sportággal - köztük a japánok szívéhez közel álló karatéval - bővíti a játékok műsorát Rióhoz képest.

Olimpiai matek

Makrogazdasági nézőpontból nézve Japán jól járt azzal, hogy Tokió elnyerte a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát - írta a skift.com hírportál. A Bank of Japan becslése szerint az esemény előkészítése és lebonyolítása, az infrastrukturális beruházások és az idegenforgalom megugrása összesen 30 ezer milliárd jenes (250 milliárd dollár, ez a magyar GDP majdnem kétszerese) lökést ad a szigetország gazdaságának.

Ugyanakkor az olimpia rendezése újabb bizonyítéka annak, ami évtizedek óta rosszul megy Japánban. Az ország vezetése ahelyett, hogy modernizálná a gazdaságot vagy megoldást találna a társadalom elöregedésére, különböző beavatkozásokkal, ösztönzésekkel időt próbál nyerni. A közgazdászok máris azon vitatkoznak, hogy a játékoknak köszönhető gazdasági fellendülést milyen visszaesés követi majd. A gondot olyan súlyosnak látják, hogy saját nevet adtak neki: ez a 2020-probléma.

Összeomlás, recesszió

A "vészmadarak" legenyhébb forgatókönyve szerint a tokiói ingatlanpiac összeomlik az olimpia után. Mások recessziót várnak, a legpesszimistábbak szerint pénzügyi összeomlás követheti a játékokat. Az utóbbiak érve szerint a japán államadósság már most is eléri a GDP 240 százalékát; ami nem gond, amíg a kamatok alacsonyak. Amíg ez a helyzet, a kormány képes menedzselni a tartozásokat, a hitelköltségek megugrása nyomán azonban bajba kerülhet.

A tervezőasztalon lecserélt stadion

A tokiói olimpia első logóját tavaly szeptemberben plágiumvád miatt vissza kellett vonni, de nem ez volt a 2020-as játékok szervezésének eddigi legnagyobb botránya, hanem a központi stadion "lecserélése" még építésének megkezdése előtt - derül ki Foreign Policy cikkéből. Az eredeti elképzelések szerint 1,3 milliárd dollárból kellett volna tető alá hozni a létesítményt, ám a 2012-ben elfogadott stadionterv megvalósítása "helyből" 2,1 milliárdba került volna. A népnyelv vécékagylónak, ufónak, porszívórobotnak, biciklissisaknak titulálta a stadiont, amely olyan hatalmasra sikerült, hogy megépítése után veszélyeztette volna környezte nyugalmát Tokió egyik olyan részén, amelyet az emberek szent helyként tisztelnek. Az ehelyett felépítendő, új stadion költsége 1,26 milliárd dollár (370 milliárd forint, a 4-es metró árát közelítő összeg), amivel még mindig a világ egyik legdrágább ilyen építménye, és a szakértők attól tartanak, hogy nem készül el időre.

Japán persze még mindig a világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan high-tech ágazatokkal, mint a robotipar, és vannak tartalékai gazdasági helyzete javítására. Az elöregedés miatt fogyó munkaerőt ugyan nem pótolhatják bevándorlók - akikkel szemben elzárkózó az ország -, de a gyerekeikkel otthon maradó nők mozgósítása vagy a nyugdíjkorhatár 75 évre emelése például hozhat némi enyhülést.

Tüske a görbén

Az államadósságot ugyanakkor növelheti az olimpia költségeinek elszállása. Tokió hárommilliárd dolláros büdzsével adta be pályázatát és a szervezőbizottság egyelőre nem frissíti költségbecslését, mondván: még számolják a kiadásokat. Nem hivatalos számítások szerint azonban 15 milliárd dollár (4400 milliárd forint, a Paks II atomerőmű építésére felvett orosz hitelt közel másfélszer meghaladó összeg) lehet a végső cech.

A japánok kiváló munkamoráljuknak és szervezőkészségüknek köszönhetően jók a nagy projektek lebonyolításában, de eddig nem voltak képesek megújítani országuk gazdaságát - állapította meg Kobajasi Sinicsiró, a Mitsubishi UFJ Research and Consulting tanácsadó cég vezető elemzője.

A 2020-as nyári játékok előkészítése és megrendezése szerinte is csak egy tüske lesz a japán gazdaság mozgását leíró, lefelé mutató görbén. Mindenki aggódik Japán jövőjéért, a tokiói olimpia az egyetlen világos pont a sötét jövőképen - véli a szakértő.

Kétarcú Tokió

Tokió több okokból is ideális hely az olimpia megrendezésére. A város látképe csodálatos, a tömegközlekedés óraműpontossággal működik, az utcák tiszták, egy metropoliszhoz képest a japán főváros biztonságos és a helyiek pedig barátságosak. Az érem másik oldalán a kevés képzett idegenvezető és tolmács, valamint a lakosság gyenge angoltudása áll. A bankautomaták nehezen boldogulnak a külföldi bankkártyákkal és a tokiói mobiltelefon-rendszer csak néhány külföldi technológiával kompatibilis, ráadásul július végén-augusztus elején, amikor a játékokat tartják, Tokióban 30 Celsius-fok feletti forrósággal és 80 százalék feletti páratartalommal kell számolni.

Az írás eredetileg a Napi.hu által kiadott a 100 leggazdagabb 2016 kiadványban jelent meg.