Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nem valószínű, hogy jelentős befolyása lesz az orosz benzinkiviteli stopnak Nyugat-Európában, illetve Magyarországon - vélik a Napi Gazdaság Online által megkérdezett szakértők. Az orosz kormány április végén utasította az olajcégeket, hogy állítsák le májusi prémiumbenzin-exportjukat, az országban ugyanis egyre súlyosabb ellátási zavarok mutatkoznak az üzemanyagfajtából. A termelők szerint ez lehetetlen.

Elenyésző az orosz benzinexport

A termékárakra valamelyest hathat a lépés, azonban a nyersolaj jegyzésének ingadozása sokkal erőteljesebben befolyásolja a tarifákat - hangsúlyozta Pletser Tamás, az ING Bank olajszektor-elemző igazgatója. A feldolgozott kőolajtermékek Oroszországban is eladhatók, sőt, a moszkvai kormány indoklása szerint az export leállításához a belföldi kínálati hiány vezetett. A verbális intervenció szerint májusra vonatkozik a tiltás - tette hozzá Pletser. Hasonlóan véli Drucker György, az Energiainfo.hu elemzője is. Véleménye szerint csak elhanyagolható hatása lehet az oroszországi helyzetnek az európai, és így a magyarországi ellátásra is. A tekintélyes (évi 130 millió tonnás) orosz olajtermékexportnak csupán elenyésző részt képvisel a benzin, az orosz benzinexport a teljes termelés 8 százalékát képviselte eddig. A legnagyobb hatást az erősebben (20-25 százalékban importfüggő) Ukrajnában tapasztalhatják, egyéb érintett piacokon Drucker nem számít sem mennyiségi, sem árváltozásra az oroszországi helyzetből adódóan.

Korlátozottak az orosz kapacitások

Az orosz energiaexport alakulását alapvetően befolyásolja az adórendszer, jelenleg a benzinre magasabb, a fűtőolajra alacsonyabb kulcs vonatkozik, ezért Pletser szerint az orosz olajcégek is ez utóbbi kivitelét preferálják, de az adórendszer átalakításáról tart a vita. Az alacsonyabb minőségű termékek exportját támogatja az európai kereslet is, a nyugati társaságok ugyanis rendelkeznek annyi kapacitással, hogy további finomítással ezekből is csillapítani tudják dízelhiányt. Ugyanebbe az irányba hat az orosz olajipar általános állapota is. Az ágazat csak korlátozott erőtartalékkal bír, így a kitermelési és finomítói kapacitások jelentősebb egyidejű fejlesztése nem valósulhat meg. A szakértő szerint az orosz érdekek pedig inkább a kitermelés fejlesztését, szinten tartását indokolják. Ahogyan az is, hogy a finomítói kapacitások meglehetősen nagy távolságra helyezkednek el a felvevő piacoktól - a permi finomító például Moszkvától is közel 1500 kilométerre keletre helyezkedik el. Mindezek alapján nem zárható ki, hogy a jövőben hasonló intézkedésekre kerül sor.

Számos orosz régióban alakult ki akut benzinhiány, ennek oka, hogy az olajtársaságok az első negyedévben 40 százalékkal növelték üzemanyag-exportjukat. A Reuters által idézett üzemanyag-exportőr és logisztikai források szerint exporttilalom nem tartható be maradéktalanul. Lehetőség csak arra van, hogy a spot szállításokat a hazai piacra irányítsák. Februárban Vlagyimir Putyin és a piacfelügyelet eltiltotta a termelőket az áremeléstől, arra a kiskereskedelmi árak csökkentésére utasítva őket. Az orosz államtitkár később azt közölte, a minisztérium nem gondolja, hogy szabályozni lehet az olajtermékek árát, és elképzelhetőnek tartja, hogy a belföldi üzemanyagárak öt százalékkal emelkednek a közeljövőben.

Belső piaci anomáliáról van szó

Egy nagy ország belső ellátási zavaráról érkező hírek rendszerint nemzetközi kitekintésben is félelmeket vetnek fel - fogalmazott a Napi Gazdaság Online kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója. Az árak alakulásában a kereslet és kínálat változásai mellett számos más tényező, áttételesen természeti, politikai jelenségek is hatnak, ezzel együtt érdemi hatást vélhetően nem gyakorolnak majd a piacokon - fűzte hozzá. Oroszország energiaexportjában a földgáz, illetve kisebb részben a nyersolaj viszi a döntő szerepet, a finomított termékekből jóval szerényebb mennyiséget értékesít külpiacokon az ország. Hegedűs szerint ezt az infrastruktúra adottságai is meghatározzák, hiszen a feldolgozott termékeket nem lehetséges a nyersolaj szállítására épített csővezetékeken továbbítani.

Igazi súlya nem az olajtermékek, hanem a nyersolaj exportjának van, a 250 millió tonnás évi kivitel 80 százaléka Európába irányul - fogalmazott Drucker. A jelenlegi orosz benzinhelyzet egy árazási problémát, üzemanyag-piaci anomáliát jelent, a kontrollált belföldi díjtételek (amelyek átlagosan 180 forintnak megfelelő rubelt jelentenek literenként) miatt az exportpiaci árak vonzóbbak a kereskedő cégek számára, ezért az export erősítésével próbálhattak meg magasabb belföldi árszintet elérni - hangsúlyozta az elemző, hozzátéve: ennek nem, vagy csak marginálisan lehet hatása a nyersolaj exportjára.

A jelenség oka Hegedűs szerint a válság által visszavetett kitermelői és finomítói kapacitások, illetve a vártnál erőteljesebben növekvő kereslet viszonyában keresendő. Az ország gazdasága 4-5 százalékos növekedést produkál éves szinten, ami rohamosan növekvő igények formájában is jelentkezik az energiagazdaságban is. A szakember egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: míg az orosz költségvetésnek a bevételek miatt minden egységnyi energiaexportra elemi szüksége van, közben a belső fejlődési szükségletek egyre nagyobb belföldi keresletet támasztanak. A disszonanciát pedig nem egyszerű föloldani, hosszú távon vélhetően csak az hozna megoldást az országnak, ha egyéb exportágazatokat is hasonló szintre tudnának fölfejleszteni.