Beválhat-e a hatórás munkanap?

Felemás eredményt hozott Svédországban az egyik kísérlet a hatórás munkanap bevezetésével. Hiába dolgoztak jobban az érintettek, a kimaradó két órára felvett alkalmazottak bére nagyon sokba került.
Napi.hu, 2017. január 8. vasárnap, 13:39
Fotó: Napi.hu

Svédországban komoly vita folyik a hatórás munkanap bevezetéséről, amelynek részeként számos kísérlet zajlik ezzel kapcsolatban. A kérdés, amelyre a teszteknek választ kell adniuk, egyszerű: kifizetődő-e a rövidebb munkaidő bevezetése? Az egyik projekt felemás eredményt hozott - derült ki a Bloomberg cikkéből.

A kétéves kísérletet Gothenburg városában, a Volvo székhelyén indították egy önkormányzati kézben lévő idősotthonban. A szervezet 68 ápolónője dolgozott napi hat órát anélkül, hogy csökkentették volna a bérüket. (Hasonló tesztek világszerte folynak, ezekről és a magyar kormány munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos álláspontjáról itt olvashat bővebben - a szerk.)

Plusz és mínusz

A kieső munka pótlásához 17 dolgozót kellett felvennie a helyhatóságnak, akik foglalkoztatása 12 millió koronába (közel 400 millió forint) került. A projekt során az otthon dolgozói jobb hangulatban végezték a munkájukat, kevesebb betegszabadságot vettek ki és kedvesebben bántak a páciensekkel.

A költségek jelentik a gondot: túl sokba kerülne, ha belátható időn belül tartósan csökkenteni akarnánk a munkaidőt - mondja Daniel Bernmar baloldali politikus a városi önkormányzat idősellátásért felelős vezetője.

Ezen az sem változtat, hogy a felvett plusz alkalmazottaknak köszönhetően csökkentek a munkanélküliséggel kapcsolatos költségek. A kísérlet első 18 hónapja alatt 4,7 millió koronát sikerült megspórolni ennek köszönhetően - derült ki a projektről szóló jelentésből.

Előnyök és hátrányok

Az elmúlt száz év alatt gyűjtött adatokból kiderül, hogy a munkaidő fokozatosan csökkent Svédországban, ám egyelőre nem tervezik a hatórás munkanap bevezetését. Bernmar szerint meg kell vizsgálniuk, hogy a rövidebb munkaidő társadalmi szinten milyen előnyökkel és hátrányokkal járna.

Az egyik érv mellette, hogy az olyan munkaigényes foglalkozások esetén, mint amilyen az ápolóké, tovább dolgozhatnának az emberek a nyugdíjba vonulás előtt. A politikus szerint a társadalmaknak inkább a munkaidő rövidítésére kellene felhasználniuk növekvő gazdaságukat, nem arra, hogy tovább növelik a fogyasztásukat például csereberélik az autójukat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2017.01.08 14:41

Az eredményeken ki csodálkozik???

Kevesebb munkaidő, de ugyanakkora fizetés jobb szolgáltatáshoz és kedvesebb alkalmazottakhoz vezetett...
Viszont a kisebb napi munkaidő nagyobb kiadásokat eredményezett, mert több embert kellett alkalmazni.

Ehhez kísérlet kellett???

Mi mást vártak???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

magyarmertkel, 2017.01.08 14:24

Ez a munkaidőcsökkentés sokkal szimpatikusabb mint az ellenszolgáltatás nélküli osztogatás. Még akkor is ha a svédek találták ki.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html