Mark Carney jövőre távozik a brit jegybank éléről és az ENSZ globális klímavédelmi különmegbízottja lesz. Feladatköréhez tartozik majd az éghajlatváltozás elleni akciótervek globális finanszírozásának összehangolása is.

A BBC rádió hétfői politikai magazinműsorának nyilatkozva Carney arról beszélt, hogy a világ legnagyobb nyugdíjalapjainak befektetési terveit vizsgáló legutóbbi tanulmány azt mutatja, hogy e tervek megvalósulásának 3,7-3,8 fokos - vagyis a 1,5 fokos maximumban kijelölt célt messze meghaladó - átlagos globális felmelegedés lehet a következménye.

Ha a fejlesztés alatt álló és művelés alá vont nyersolaj- és földgázlelőhelyek teljes tartalékát kitermelik és elégetik, semmiképpen nem teljesíthetők a klímavédelmi célok. Ennek alapján a művelés alatt álló szénlelőhelyeknek akár a 80 százaléka, a kifejlesztett olajmezők fele "befulladhat" befektetési szempontból - tette hozzá.

Carney szerint ez azt jelenti, hogy ha az intézményi befektetők nem alakítják a klímavédelmi célkitűzésekhez befektetési stratégiájukat, az alapokban kezelt befektetői vagyon - amely végső soron magánszemélyek pénze - jelentős részben elértéktelenedhet.

A Bank of England kormányzója szerint jelenleg 120 ezer milliárd dollárnak megfelelő tőke vár a bankokban és az alapkezelők portfólióiban arra, hogy a vállalatok kidolgozzák befektetési terveiket a klímavédelmi célkitűzésekkel összefüggésben, ez a tervezési tevékenység azonban nem halad elég gyorsan.

Arra a kérdésre, hogy a kapitalizmus keretei között el lehet-e érni a klímakockázatokkal összhangban lévő beruházási stratégiák túlsúlyba kerülését, Mark Carney azt mondta: a kapitalizmusban a piacok nagyon hatékonyak a tiszta technológiák meghonosításához szüksége tőke felhajtásában, a kormányzati szféra feladata ugyanakkor az ehhez szükséges költségvetési ösztönzők és jogi szabályozások megteremtése, beleértve a leginkább környezetkárosító gazdasági tevékenységek tilalmát.