Már itt van a krach, ha nincs, hamarosan beüt

Lehetséges, hogy az Egyesült Királyság gazdasága máris hanyatlik a brexit miatt, de ha nem, a válási megállapodás nélküli brexit esetén a szabadesés vár rá - derül ki egy friss jóslatból. Kedden kiderül, ki az új miniszterelnök-jelölt, ha az esélyes Boris Johnson győz, politikai vákuumban találhatja magát.
Komócsin Sándor, 2019. július 22. hétfő, 16:13
Fotó: Getty Images

Bár az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes határidő szerint október végén léphet ki az Európai Unióból, könnyen lehet, hogy ez a jelentős változás már most recesszióba döntötte a brit gazdaságot - idézte a Bloomberg a National Institute of Economic and Social Research (Niesr) kutatóintézet jelentését. A Niesr azt prognosztizálja, hogy a brit gazdaság akkor is csak egy-egy százalékkal fog nőni 2019-ban és 2020-ban, ha a szigetország rendezetten, az EU-val kötött válási megállapodás alapján lép ki az unióból.

Ugyanakkor egy a négyhez az esélye annak, hogy a gazdaság már most recesszióban van a brexittel kapcsolatos rossz gazdasági kilátások miatt. A rendezett kilépés esetén a kutatók szerint évi négyszázalékos ütem fölé gyorsulna az infláció és tíz százalékot veszítene értékéből a font. (Az angol valuta már a Niesr jelentésének megjelenése után is gyengült, a font egységéért csak 1,2464 dollárt adtak a londoni devizapiacon.) Ha azonban jön a megállapodás nélkül (kemény) brexit, majd az azt követő gazdasági felfordulás, akkor a GDP jövőre két százalékkal zuhanhat és hosszabb távon öt százalékkal maradhat el attól a szinttől, amit egy rendezett kilépés vagy az EU-ban maradás esetén elérne.

A Niesr 30 százalékos esélyt ad annak, hogy a brit gazdaság 2020-ban zsugorodni fog. A rendezett kilépés esetén a Bank of England 0,25 százalékkal csökkentheti alapkamatát 2019 végéig, ám ezt követően 1,75 százalékkal emelheti 2020 végéig. A költségvetési hiány elérheti a GDP 2,7 százalékát a puha brexit esetén is, így a kormány kénytelen lenne megszegni azt a szabályt, amely szerint a hitelfelvételt két százalék alatt kell tartani 2020-ban és 2021-ben.

Eredményhirdetés

A britek és a nagyvilág kedden délelőtt tudhatja meg, ki nyerte a brit Konzervatív Párt pártelnökválasztási versenyét. A győztes a miniszterelnöki poszt várományosa - a királynő jelölése alapján a parlament választhatja meg erre a tisztségre. Az eredményhirdetés előtt egy nappal azonban az új vezetőség legfontosabb politikai problémáját, a brexiet teljes bizonytalanság lengte körül. A közvélemény-kutatások szerint Boris Johnson volt külügyminiszter simán nyer Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter előtt, ám a verseny vége előtt több politikustársuk fontos döntésre szánta el magát.

Philip Hammond pénzügyminiszter, David Gauke igazságügyi miniszter már a hét végén bejelentette, hogy Johsnon győzelme esetén nem folytatja munkáját ügyvezető tárcavezetőként az új kormány felállásáig, hanem lemondanak. Hozzájuk csatlakozott Alan Duncan, az amerikai és európai ügyek minisztere, aki meg sem várva Johnson várható keddi győzelmét már hétfőn vette a kalapját. A magyarázat mindhármuk esetén ugyanaz: nem veszi be a gyomruk a kemény brexitet, aminek lehetősét Jonhson választási kampánya során következetesen lebegtetett.

Belső ellenzék

Hammond a kemény brexitet elutasító torykból alakuló belső ellenzék kulcsfigurája lehet - vélik a Bloomebergnek nyilatkozó szakértők. Erre nem nehéz következtetni abból, hogy lemondásának bejelentésével egyidejűleg nem zárta ki, hogy részt venne saját pártja új kormányának megbuktatásában, ha másként nem lehetne megakadályozni a megállapodás nélkül válást az EU-tól. A belső lázadás lehetőségét erősíti, hogy legalább hat konzervatív parlamenti képviselő tárgyal az EU-ban maradás melletti tábor legkövetkezetesebb pártja, a Liberális Demokraták képviselőivel.

További fejlemény, hogy az ellenzék legnagyobb politikai ereje, a Munkáspárt brexitügyi árnyékminisztere, Keir Starmer a hét végén felszólította a rebellis torykat, hogy a nemzet érdekében működjenek együtt az ellenzékkel Johnson megállítása érdekében. Így aztán az új miniszterelnök-jelölt azzal szembesülhet, hogy nem tudja egyesíteni maga mögött a kormánypártot. Az elemzők Johnson első parlamenti vereségének tartják, hogy a törvényhozás a múlt héten olyan szabályt fogadott el, amely megakadályozza, hogy a kormányfő feloszlassa a parlamentet, amely keresztbe feküdhetne a kemény brexitnek.

Az új miniszterelnök ellen ezen a héten várhatóan nem nyújtanak be bizalmatlansági indítvány, mivel a munkáspárti vezérek nem lehetnek biztosak abban, hogy megnyernék ezt a szavazást. Az Iránnal szemben kialakult feszültség - a két ország kölcsönösen lefoglalta egymás egy-egy olajtankhajóját - elvonja a figyelmet a brexitről. Ahogy azonban a képviselők szeptemberben visszatérnek a nyári szünetről, nyitott kérdéssé válik, hogy Johnsonnak - ha ő lesz a kormányfő - megvan-e még a parlamenti többsége a kormányzáshoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK