Boriszov jobban helyezkedik, mint a magyar kormány

Miért huny szemet az EU a Bulgáriában folyó kiterjedt korrupció felett, miközben Lengyelország és Magyarország ellen sokan jogállamisági eljárást akarnak indítani nem kis részben a jog uralmának sérelme, a kiterjedt korrupció miatt? Nehéz tagadni, hogy kettős mércével állunk szemben, ami aláássa az EU hosszú távú stratégiáját.
Komócsin Sándor, 2020. október 25. vasárnap, 19:41
Fotó: Reuters

A korrupció megítélésével kapcsolatban alkalmazott kettős mérce rosszat sejtet az EU jövője szempontjából - véli Tony Barber, a Financial Times (FT) publicistája, aki úgy véli az unió másként viszonyul a jogállamiság kérdésében a magyar és a lengyel kormányhoz, mint a bolgár vezetéshez. A bolgár civilek több mint 100 egymást követő napja tüntetnek főként békés demonstrációkon azért, mert elegük van az országukat átszövő korrupcióból, ám úgy tűnik az EU-ban ezt nem mindenki veszi észre. Miközben a brüsszeli intézmények és egyes nyugat-európai országok hangosan bírálják Lengyelországot és Magyarországot azért, mert kormányiak áthágják a jog uralmának szabályát, Bulgáriával gyengédebben bánnak.

A kettős mérce alkalmazásában élen jár Angela Merkel német kancellár és az Európai Néppárt (EPP), az európai konzervatív politikai erők pártcsaládja, amelynek a Bojko Boriszov miniszterelnök vezette bolgár kormánypárt, a Gerb (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) is tagja. Az FT cikkírója szerint az EPP tagpártjai és azok vezetői - nem kis részük országának kormányfője -, ezen belül a szintén EPP-tag német CDU és Merkel szándékosan kezeli másként a három kelet-közép-európai országot. A háttérben részben az lehet, hogy Boriszov 2009-es hatalomra kerülése óta első számú prioritásának tekinti, hogy jó viszonyt építsen ki a német kancellárral.

Jó szolgálatot tett

Az FT cikkírója szerint Merkel értékelte, hogy a Törökországgal határos Bulgária részt vállalt a kancellár közbenjárásával létrejött 2016-os EU-török megállapodás végrehajtásában. Ezzel segített megállítani a délről érkező illegális bevándorlókat. A másik magyarázat a bolgár vezetéssel szembeni puhaságra jól ismert az EPP gondolkodását figyelemmel kísérő magyarok előtt: akárcsak a Fidesz-képviselők szavazataira, a Gerb európai parlamenti képviselőinek szavazataira szüksége van a Néppártnak ahhoz, hogy a korábbihoz képest gyengébb befolyását fenntartsa az Európai Parlamentben.

Az EPP a napokban Boriszov védelmében az ellen az indítvány ellen szavazott a parlamentben, amely elítélte a bolgár kormányt a korrupció, illetve a demokrácia roncsolódása miatt. A próbálkozás nem jött össze, az európai parlamenti képviselők 358-277 arányban támogatták a javaslatot. Az EPP hat képviselője szembe menve saját frakciójával megszavazta az indítványt és az 56 tartózkodóból 24 a konzervatív pártcsalád padsoraiban ül.

Rossz üzenet

A Szófia utcáin tüntető civil aktivisták, újságírók és kisebb pártokhoz tartozó politikusok rossz üzenetet kapnak azzal, hogy az európai fővárosok egy részében hajlandók elnézni azt, amit országuk kormánya művel. Amikor támogatást kellene kapniuk az egyik legfontosabb európai alapjog, a jog uralmának védelméért folytatott harcukban, Európa részben hátat fordít nekik.

Pedig nehéz szemet hunyni a Bulgáriában zajló korrupció felett, miután azt számos nemzetközi szervezet dokumentálta és kifogásolta. Például az USA külügyminisztériuma, vagy a szófiai Centre for the Study of Democracy kutatóintézet - amely szerint a közbeszerzések legalább 35 százaléka szennyezett korrupcióval -, illetve Transparency International, amely az EU 27 tagállamának korrupciós sorrendjében a legrosszabb helyre sorolta Bulgáriát.

Az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapja, amelyre támaszkodva a koronavírus-válság által okozott sebek begyógyítását akarja segíteni, a korábbinál nagyobb bizalmat feltételez az uniós tagállamok között. A forrást közös hitelfelvételből biztosítják, miközben közel felét támogatásként osztják szét a rászoruló tagállamok között. Ha ez a pénz korrupciós csatornákba folyik, és az unió kettős mércét alkalmazva egyesek esetén elnézi ezt, akkor aláássa a közös kölcsön felvételéhez szükséges bizalmat, és lehetetlenné teszi, hogy a közös költségvetést bővítve megerősödjön az EU gazdasági integrációja - véli az FT cikkírója.

HOZZÁSZÓLÁSOK