Az adófizetők 300 milliárd dollárjából kisegített húsz amerikai bank vezérigazgatói átlagosan 37 százalékkal keresnek többet az S&P-500 index kosarában található cégek vezetőinél, ráadásul a részvényárfolyamok emelkedésével további pénzekre számíthatnak - idézi a Bloomberg egy frissen megjelent tanulmány megállapításait.

A bankvezérek átlagosan 13,8 millió dollárt vihettek haza tavaly, szemben az S&P-500-főnökök 10,1 milliós keresetével - állapítja meg az Institute for Policy Studies jelentése, amely a céges adatközléseken alapul. Az átlagos vezérigazgatói fizetés 430-szor volt nagyobb az átlagmunkás bérénél, ráadásul a húsz, a TARP-program révén állami pénzekkel kisegített bank közül kilenc esetében egy év alatt 90 millió dollárral nőtt a részvényopciók értéke a papírok árfolyamemelkedésének köszönhetően.

Az, hogy bizonyos emberek továbbra is dollár-tízmilliókat vihetnek haza bónuszok formájában, olyan gyalázatos tettekre sarkallhat, amelyek az egész gazdaságot veszélybe sodorhatják - vélekedett Sarah Anderson, a jelentés szerzője.

A részvényopcióval kereshető pénzek listáját a húszas csoportból a JPMorgan Chase & Co. vezeti, öt vezető 20,6 millió dollárt vihet haza, majd egyaránt 17,9 millióval az American Express Co. és a PNC Financial Services Group Inc. következik.

A húsz bank öt csúcsvezetője három év alatt összesen 3,2 milliárd dollárt keresett: 1,2-1,2 milliárdot 2006-ban és 2007-ben, majd 800 milliót tavaly.

A jelentés megállapítja: vélhetően mérsékelt eredménnyel járnak a TARP-pal megsegített cégek menedzsmentfizetéseinek megzabolázására irányuló a kormányzati erőfeszítések, mivel többen - köztük a Goldman Sachs és a JPMorgan - inkább visszafizetik az állami pénzeket, csak hogy elkerüljék a bérkorlátozásokat.

Ezidáig a szövetségi kormányzat nem igyekezett törvényi vagy egyéb szabályozási úton sem leereszteni az elmúlt három évtizedben óriásira felfúvódott cégvezetői fizetési lufit - állapítja meg a tanulmány, amely szerint 15 ilyen előterjesztés bukott el.

Az EU nekimegy a bónuszoknak

Az EU-s pénzügyminiszterek eközben megállapodtak abban, hogy a banki bónuszok kifizetésének szorosabb szabályozására törekedjenek - mindezt egy közös állásfoglalás kiadásának előkészítése kapcsán, amelyet a szeptemberi G-20 csúcstalálkozó előtt adnak majd ki.

A soros elnökséget betöltő Svédország pénzügyi tárcájának vezetője, Anders Borg például azon véleményének adott hangot, hogy a hatóságoknak "nagyobb izmokra és hegyesebb fogakra" van szüksége, hozzátéve: "a bónuszok hagyományának véget kell vetni".

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök még augusztus végén jelentette be, hogy a G-20-as csúcstalálkozón a nagyobb mértékű tőketartalék-képzés kötelezettsége mellett a banki bónuszok szabályozását is fel kívánják vetni.

A francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde szerint várhatóan mind a 27 EU-tagállam támogatására számíthat a banki prémiumok megfékezésére irányuló tervezetük. Az angol miniszterelnök, Gordon Brown a Financial Times-nak tegnap még meglehetősen pesszimistán nyilatkozott az ilyen irányú szabályok kikényszeríthetőségéről, de több résztvevő szerint a szerdai ülésen a pénzügyminisztert helyettesítő Ian Pearson államtitkár már sokkal pozitívabban viszonyult a tervekhez.