Magyarországon a vesztegetési és korrupciós kockázat jelentős, a magyar válaszadók 75 százaléka - az európai a 62 százalékos átlaggal - úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, 45 százalékuk szerint pedig saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében (az európai átlag 28 százalék).

A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (6 százalék).

A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40 százalékuk szerint e téren növekedés történt a gazdasági visszaesés miatt.

A magyar vállalatokra - így a vezetésre is - továbbra is nagy nyomás nehezedik a pénzügyi teljesítménnyel kapcsolatban (hazánkban ez az érték 2011-ben 80 százalék, míg az európai átlag 75 százalék). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, ami tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.

Az eredmények aggasztóak

A 25 európai országban készített felmérés az üzemi alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdezett meg. A válaszadók úgy vélik, a cégvezetés nem kellően hatékony a compliance területén, ám ennél is rosszabb, hogy negyedük nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében sem.

A megkérdezettek 59 százaléka biztosra veszi, hogy a felsővezetés különféle dolgokon spórol a célok elérése érdekében; a vezető beosztású válaszadók fele maga is osztozik ebben az érzésben.

Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője szerint a felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felsővezetők körében.

A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezései együttesen további veszélyeket rejtenek. Az olyan új szabályozások mellett, mint az Egyesült Királyság Vesztegetés-ellenes törvénye - amelyek szigorúbb végrehajtási jogkörrel ruházzák fel a szabályozókat - elsősorban a vezetőknek kellene nagyobb elkötelezettséget mutatniuk az etikus magatartás iránt, beleértve a vállalati költségvetéssel és a fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos nehéz döntéseket is - jegyezte meg Bíró.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a munkatársak tudatossága a korrupcióellenes politika vonatkozásában nagyon alacsony: közel 80 százalékuk nem kapott vesztegetés vagy korrupcióellenes képzést, és csak egyharmaduk gondolja úgy, hogy a korrupcióellenes politika egyértelmű iránymutatást tartalmaz. Magyarországon a korrupcióellenes törekvések általánosságban növekednek, ám bőven van mit javítani a vállalati csalás-és korrupcióellenes programok minőségén és mélységén.

Vezetőket kellene felelősségre vonni

Európában a munkavállalók a vezető testületeket és a felsővezetést tartják felelősnek a megfelelő vállalati magatartás létrehozásáért és végrehajtásáért. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy a cégek vezető testületeit kell személyesen felelőssé tenni a szervezetükben előforduló csalással, megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatban.

Az alkalmazottak csalódottságát mutatja az is a felmérés készítői szerint, hogy jelentősen megnőtt az igény a hatékonyabb szabályozási felügyeletek létrehozására. A válaszadók 77 százaléka szeretné, ha a hatóságok és a szabályok többet tehetnének a társasági csalás, megvesztegetés és korrupció kockázatának csökkentése érdekében.

Ezen a téren a legerősebb reakció azokból az országokból érkezik, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság: Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban a válaszadók több mint 80 százaléka szeretne erősebb felügyeletet.

A magyarországi megkérdezettek viszont pesszimistán látják a magyar szabályozási környezetet: 34 százalékuk abban sem hisz, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. A magyar válaszadók 90 százaléka úgy véli, hatékonyabb felügyeletre lenne szükség a szabályozók és a kormány részéről, hogy csökkentsék a csalás, vesztegetés és korrupció kockázatát.

A kutatás eredményeiből kiderült azt is, hogy az alkalmazottak határozottan szívesebben dolgoznak etikus magatartásukról híres vállalatoknál, a válaszadók 45 százaléka pedig nem hajlandó olyan vállalatnál dolgozni, amely részese volt valamely nagy vesztegetési vagy korrupciós ügynek.

Biró szerint a számok azt tükrözik, hogy míg itthon nem tapasztalható jelentős javulás a csalásra, megvesztegetésre és korrupcióra adott vállalati reakciókban, addig Európa és a régió számos országában hatékonyabb lett a korrupcióellenes belső szabályzatok és jogszabályok betartatása.