Egy két Paks 2 méretű botrány küldött padlóra egy egész kontinenst

Irányított közbeszerzések, pénzmosás, több millió dolláros kenőpénzek, mindez egy benzinkúton kulminálódva - ez Brazília történetének legnagyobb korrupciós botránya, amely lefékezte egy egész térség gazdaságát és elsöpörte a politikai elitet. Méreteit tekintve olyan a helyzet, mintha Magyarország legnagyobb beruházásánál bukna felszínre egy kartellezés, ami még Szlovéniát is magával rántaná.
Szabó Dániel, 2018. november 2. péntek, 09:02
Fotó: AFP

Comperj - petrolkémiai komplexum Rio de Janero államban, Itaborai városában. A beruházás 2008-ban kezdődött és 2011-ben kellett volna megnyitnia, közvetve és közvetlenül a tervek szerint 200 ezer embernek adott volna munkát. Az elhelyezkedése tökéletes volt: a 45 négyzetkilométeres területen két finomítónak is helye lett volna, miközben az Atlanti-óceán közelségével a globális szállítmányozási piacba is könnyen becsatlakozhatott volna.

Már maga az építkezés hatalmas löketet adott a környéknek: csak 2010-ig közel 50 ezer ember költözött a térségbe, hogy az üzemlétesítésén dolgozzon, miközben 160 új bolt nyílt, hogy kiszolgálja munkássereget. De éppen ebben az évben a brazil hatóságok felfigyeltek egy benzinkútra Brazíliavárosban, ami megpecsételte az egész projekt sorsát.

A rendőrség és az adóhivatal azért szúrta ki a külsőre teljesen jelentéktelen töltőállomást, mert a bevételei irreálisan magasak lettek, egyes években dollármilliós nagyságrendet is elértek. Az adóhatóság, ismerve a nagyjából hasonló méretű kutak forgalmát, arra gyanakodott, hogy fekete jövedelmeket mosnak tisztára a helyen, így kitaláltak a körülményeket tökéletesen leíró nevű akciót, a Kocsimosó-művelet (Lava Jato).

"Ha kinyitom a számat, összeomlik az állam"

A gyanú hamar beigazolódott: a megfigyelések során kiderült, hogy az egész mechanizmust egy Alberto Youssef nevű bankár felügyeli, aki az 1980-as években még a húgával illegálisan főzött whiskey-t csempészett ki az országból, hogy a visszaúton szórakoztatóelektronikai eszközöket hozzon vissza. Youssefnek az ügyészség a lekapcsolása után vádalkut ajánlott, ő pedig borított is: bár előtte azt mondta ügyvédjének, "ha beszélni kezdek, összeomlik az állam". Ugyanis míg 2014 márciusáig a pénz forrásáról a hatóságok azt hitték, hogy kábítószer-kereskedelemből, csempészetből, vagy más illegális tevékenységekből származik, addig a "fekete piaci jegybankárként" is emlegetett férfi elmondta, hogy a Petrobras vezetői, az ország legismertebb és legnagyobb hatalmú politikusai, illetve leggazdagabb emberei kaptak innen kenőpénzeket.

Vallomása nyomán 28 brazil nagyvállalat, 20 politikai párt ellen indult eljárás és már több mint 100 embert letartóztattak. Köztük volt Luiz Inácio Lula da Silva elnök, akit 12 évre ítéltek el, majd az utódját, Dilma Roussefet is lecsukták, és az őt követő következő államfőt, Michele Temert is meggyanúsították, hogy köze volt a pénzmosási akcióhoz és korrupciós botrányhoz - ahogy azt a Guardian összefoglalta.

Yasuyoshi Chiba, AFP

Dél-Amerika legnagyobb válsága

A faék-egyszerűségű mechanizmus lényege az volt, hogy valahányszor a Petrobras valamilyen beruházást hajtott végre, megversenyeztette a cégeket, hogy ki lehet a kivitelező. A megbízható cégek viszont lekartellezték, hogy melyik projektnél ki adja a legalacsonyabb ajánlatot, ami így is magasabb volt, mint a piaci alapon reális. Itt jön vissza a képbe Comperj: a mamutberuházást eredetileg 6 milliárd dollárra (2011-es árfolyamon 1465 milliárd forintra értékelték). Aztán a költségek elszabadultak: 2015-re a Petrobras - nem kevés állami támogatással együtt - 14 milliárd dollárt (3416 milliárd forintot) fizetett ki. Az egyik legnagyobb kartellező építési cég az Odbrecht volt, amely a már emlegetett benzinkúton keresztül fizetett le minden döntéshozót, aki szóba jöhet, hogy a kartellezés olajozottan működhessen és meghívásos pályázatokon dőljenek el az igazán zsíros munkák.

Aztán a rendőrség letartóztatásai odáig vezettek, hogy Comperj a mai napig nem készült el, Itaborai egyik fele pedig szellemvárossá változott, a másik részén pedig munkanélküli tömegek várják a csodát. A Petrobras részvényei pedig 2014 szeptembere és 2015 januárja között 50 százalékot veszítettek értékükből, amit csak tetézett a csökkenő kőolajár. A korrupciós válság Brazília gazdasági növekedését felégette, az elmúlt négy évben több mint 10 százalékos volt a recesszió, nőtt a munkanélküliség, vele kézen fogva az infláció is elszabadult. Comperj a tervek szerint 2020-ban nyílhat meg: kivitelezését kevés brazil, de annál több kínai cég végzi, viszont az eredeti tervekhez képest jóval kisebb lesz és csak alig 5 ezer embernek ad majd munkát.

Comperj
Vanderlei Almeida, AFP

Viszont a kartellező cégek nemcsak a Petrobrasnak dolgoztak, hanem Brazília összes nagy infrastrukturális beruházásában szerepük volt. Leállt például az Angra dos Reis-i atomerőmű és több autópálya-építés is. A botrány viszont átlépte az ország határait: Peruban, Guatemalában, Kubában, Hondurasban, Kolumbiában, Venezuelában és a Dominikai Köztársaságban is voltak megbízásaik. A botrányok és a letartóztatások miatt szinte minden projektet leállítottak, az egész dél-amerikai kontinensen problémákat okozva. A teljes kár a becslések szerint jóval átlépte a 30 milliárd dollárt (mostani áron 8650 milliárd forintot).

Mintha Paks 2-őt valakik lekartelleznék

A botrány nagysága Magyarországról egy játékelméleti gondolatmenettel fogható fel: a Comperj-projekt 3416 milliárd forintos ára megközelítőleg akkora, mint a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának építése (közel 3600 milliárd forint). A brazil viszonyokra fordítva az ügylet úgy nézne ki, hogy a hazai közbeszerzések sztárcégei előre összehangolnák az árakat, hogy drágábban építhessék meg a nukleáris létesítményt, de hogy ez zökkenőmentesen menjen lefizetnék a magyar kormányt és a projektcég vezetőit. Majd amikor lebuknak, akkor a környező országokban lévő beruházásaikat is le kellene állítaniuk, míg a magyar hatóságok sorra börtönöznék be a hazai vállalkozók legnagyobbjait, valamint a legismertebb politikusokat.

Elképzelve ezt az állapotot már egyáltalán nem meglepő, hogy Brazília hagyományos politikai berendezkedése a 15 éve regnáló szocdemekkel, valamint a konzervatív jobboldallal együtt megbukott. Az emberek elégedetlensége és kiábrándultsága pedig egy olyan radikális vezetőt juttatott hatalomra, mint az elnökválasztást most megnyerő Jair Bolsonaro. A hirtelen felemelkedett exkatona ígéretei pont egybevágtak a nép kívánalmaival: elszámoltatás, a gazdaság rendbe tétele, a régi elit meghurcolása.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tlg01, 2018.11.02 14:17

@krix6: ez is igaz de szerintem volt itt annyi baromság már:
- meg kellett volna építeni a Bős-NM-i projektet
( nem építettük meg: látszik mi történt
hallgat mindenki mint szar a fűben )
- Paks-ot akkor kellett volna bővíteni amikor
először szóba került ( jóval olcsóbban, már rég
kész lenne)
- ha jól tudom: szovjetek által is elismert államadósságba
pénz helyett benne volt: - atomerőművi berendezések,
metro kocsik szállítása
ezekből semmi nem lett - vajon miért?
( utána kéne nézni - lehet nem pont így volt)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.11.02 13:43

@tlg01:
Meglehet, de talán nem kéne ennyire nyilvánvalóan fújni a paksi beruházásra...
Ezeknek mindenről Paks2 jut az eszükbe (nyilvánvaló, hogy lejárató cikkekre van megrendelésük...)

A nagyság érzékeltetésére 100 meg 100 más példát is hozhattak volna.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2018.11.02 12:04

magyarorszagon is kene valami katonai vezeto, aki lecsukja az elmult 30 evben hatalmon levoket...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tlg01, 2018.11.02 10:53

@krix6: persze hogy nincs köze a 2 dolognak
szerintem csak a méretét akarják érzékeltetni, hogy
mindenki számára némileg ehető legyen
nem?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.11.02 10:39

LOL

Semmi köze a 2 ügynek egymáshoz de az egyre bulvárosodó, egyre balra sodródó napi.hu megpróbálja összemosni a kettőt!

Innen Tarjánból kérem a napi.hu vezetését, hogy őrizzék meg méltóságukat és ne vizionáljanak álmokat még akkor se ha minden megrendelőjük és minden porcikájuk ezt kívánja!
Le fogják járatni eme újság maradék hírnevét is.
Az oknyomozó újságírás az más de ami most eme cikkben le van írva, azért be is perelhetnének titeket!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html