Jöhet a 180 fokos fordulat - kíméletlen játék kezdődött

Theresa May brit miniszterelnök mégis elfogadtathatja a londoni parlamenttel kormánya és az EU brexitmegállapodását, amelyet január közepén kétharmados többséggel utasítottak el a képviselők. Ehhez durva politikai játszmát kell játszania.
Komócsin Sándor, 2019. február 12. kedd, 15:41
Fotó: Pexels

Theresa May brit miniszterelnök azt kérte a londoni parlament képviselőitől, hogy győzzék le a vészesen közelgő brexit miatti izgatottságukat, és adjanak több időt a kormánynak arra, hogy megváltoztassa az EU-val kötött kilépési megállapodását, ám vannak olyan politikus kollégái, akik szerint csak húzza az időt - adta hírül a Financial Times (FT). Nem csupán az ellenzéki Munkáspárt politikusai gondolják ezt, hanem saját kormányának egyes miniszterei is.

A feltételezés szerint May egy kíméletlen pókerjátszmába kezdett annak érdekében, hogy átpasszírozza a parlamenten kormánya és az uniós brexit megállapodását, amelyet január közepén kétharmados arányban szavazott le a törvényhozás. A módszer az lenne, hogy március végéig halogatják az újabb voksolást a javaslatról, így nem marad idő az alternatív megoldások keresésére és a képviselők előtt egyetlen alternatíva marad: vagy elfogadják az egyezséget, vagy leszavazzák, és ebben az esetben az ország válási megállapodás nélkül zuhan ki az EU-ból, ami súlyos gazdasági válságot okoz.

Nem zárta ki

Andrea Leasom, az alsóház vezetője, aki jelentős befolyással bír arra, hogy a kormány milyen törvényjavaslatokat visz be a képviselők elé azt nyilatkozta, hogy Maynek időre van szüksége a brexitmegállapodás kritikus elemének, az ír záradéknak a módosításához.

E szerint ha a London és Brüsszel a március 29-ei kilépést követő két évben nem tud megállapodni a felek jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, akkor az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig ideiglenesen az EU-s vámunió, ezen belül Észak-Írország az egységes piac része maradhatna. Ez elfogadhatatlan teljes függetlenséget akaró brexitereknek és a kormányt támogató észak-ír unionistáknak (DUP), akik nem akarják, hogy akár csak a szabályozásban eltérés alakuljon ki országuk és az Egyesült Királyság többi tagországa között. Az EU szerint azonban csak ír őrizhető meg az ír-észak-ír határ jelképes jellege.

Mikor szavazhatnak?

Érdekesebb Leadsom nyilatkozatában, hogy bár elismerte, hogy a közelgő válás miatt lassan kifutnak az időből, a BBC riporterének kérdésére válaszolva nem zárta ki, hogy az újabb egyeztetések elhúzódjanak az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács március 21-ei csúcstalálkozójáig. Más szóval, ha ezt követően szavazna újra a brexitjavaslatról a parlament, akkor idő híján valóban "a tetszik, nem tetszik, nem kap mást" helyzetébe kerülne.

May a parlamentben kedden azt ígérte, hogy ha február 26-ig nem sikerül módosíttatni a kormány-EU megállapodást, akkor a képviselők újra szavazhatnak az ahhoz képest alternatívát jelentő javaslatokról a brexittel kapcsolatban. Ugyanakkor többszöri kérdésre válaszolva sem volt hajlandó kijelenteni, hogy minden áron elkerüli az ország válási megállapodás nélküli kizuhanását a EU-ból. Az alternatív javaslatokról tartandó szavazás persze semmire sem kötelezné a kormányt, a BBC szerint a kabinet ezzel a húzással eltolta a saját brexitjavaslatáról szóló újabb szavazást márciusra.

Szavazási matek

A Bloomberg, amely úgy értékeli, hogy puhul az egyezséget korábban mereven elutasító képviselők egy részének álláspontja, azt számolgatja, hogyan fordíthatná meg a szavazást a kormány. Az első szavazás eredménye (432-202) alapján Maynek 320 képviselő támogatására van szüksége ahhoz, hogy fordítson. Mivel ketten, akik számolják a szavazatokat, kiesnek, 116 politikus kollégáját kell rábírnia arra, hogy 180 fokkal megváltoztassa korábbi véleményét.

Az első 10-et a DUP-tól remélheti. Az észak-ír párt csak annyit akar, hogy a válási megállapodásnak legyen része egy "jogilag kötelező" állásfoglalás arról, hogy az valóban ideiglenes, azaz előbb-utóbb vége lesz az Egyesült Királyságot szabályozási szempontból szétválasztó helyzetnek. Ez puhább hozzáállás, mint a brexitereké, akik ki akarják vetetni az ír záradékot a brexitegyezményből.

Tory és ellenzéki lázadók

A januári szavazáson a kormánypárt 118 képviselője, azaz a toryk több mint harmada mondott nemet saját kormányának, azonban közülük viszonylag kevesen elszánt brexiterek. Van körülbelül 50 olyan képviselő köztük, aki lojális a kormányhoz, ezért csak végső esetben szavazna újra ellene. További 25 konzervatív politikust meggyőzhet a DUP átállása arról, hogy már nincs miért ellenkeznie. Egy miniszter azt súgta a Bloomberg fülébe, hogy számításaik szerint végül is körülbelül 35 főre lehetne leszűkíteni a rebellis csoportot.

Végül a kormány begyűjtheti 40 olyan ellenzéki, munkáspárti képviselő voksát, akik brexitpárti választókerületeket képviselnek. Átállásuk alapja az lehetne, hogy Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke hajlik rá, hogy szemet hunyjon e felett. Az ellenzéki árnyékkormány egyik tagja szerint azért mennének ebbe bele, mert úgy látják, hogy a parlament és a társadalom is tovább akar már lépni a brexit ügyén, azt akarják, hogy végre szakpolitikai kérdések kerüljenek a politikai viták középpontjába.

Min csúszhat el?

Ez a forgatókönyv azonban nincs kőbe vésve. Az első, amin elcsúszhat, az a DUP pálfordulásának elmaradása. Ha az észak-ír párt úgy ítéli meg, hogy a kormány csak látszólagos engedményeket kapott az EU-tól, akkor belekapaszkodhat abba, hogy a "jogilag kötelező" vállalás fogalma igen tágan értelmezhető. A második lehetséges probléma, hogy a konzervatív rebellisek kitartanak lázadásuk mellett. A harmadik, hogy a Munkáspárt megvezeti a kormányfőt, és végül teljes egységben a kormány ellen fordul - Corbyn erős kísértést érezhet arra, hogy ellenfele újra súlyos politikai vereséget szenvedjen kormánya legfontosabb javaslatának újabb parlamenti szavazásán.

Az FT felhívja a figyelmet még egy lehetőségre, nevezetesen arra, hogy a kormánypárt és az ellenzék Európa-párti képviselői kierőszakolják a kilépés időpontjának elhalasztását. Yvette Cooper korábbi munkáspárti miniszter és Nick Boles korábbi tory miniszter közös törvényjavaslata ezzel kapcsolatban elbukott a parlament január végi szavazásán, ám nem adták fel: ők is arra bazíroznak, hogy képviselőtársaik véleménye a közelgő határidő miatt megváltozik. Javaslatuk egyébként úgy szólna, hogy ha február végéig nem fogad el a parlament egy válási megállapodást az EU-val, akkor a törvényhozás kötelezze a kormányt a kilépés időpontjának eltolására 2019 végére.

HOZZÁSZÓLÁSOK