Johnson, aki a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választások konzervatív párti kampányának vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatót Londonban, kijelentette: ha a konzervatív kormány hivatalban marad a választás után, lépéseket tesz azért, hogy 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia a tervezett ausztrál típusú, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási rendszert alkalmazhassa. A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) közvetlen előnyei közé tartozik, hogy csökkenteni lehet a szakképzettség és nagy-britanniai állásajánlat nélkül érkező bevándorlók számát.

Johnson szerint ezzel egy olyan tényező számolható fel, amely jelenleg erőteljesen akadályozza a nagy-britanniai bérszínvonal emelkedését. A brit kormányfő nem először fejti ki ezt a véleményét a választási kampány kezdete óta. A BBC televízió minapi interjúműsorában azzal indokolta az új pontozásos elbírálási rendszer bevezetésének tervét, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből - vagyis az EU-ból -, és a szakképesítés nélkül érkezők tömege az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.

Kapcsolódó

Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése. Megerősítette: ha a Konzervatív Párt a jövő havi választáson többséget szerez az alsóházban, a kormány még karácsony előtt ismét a parlament elé terjeszti a brexit feltételeit rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság legkésőbb a kilépés jelenleg érvényes határnapján, január 31-én távozik az Európai Unióból.

Az EU-val elért, módosított brexit-megállapodást a választási kampány első mozzanataként feloszlatott előző parlament - amelyben a konzervatívok kisebbségben voltak - nem ratifikálta, mivel a képviselők többsége októberben leszavazta a kormány által megszabott szűkös, három vitanapot engedélyező menetrendet. Ezúttal teljes mértékben bízik abban, hogy a kilépési menetrend tartható lesz, mivel a Konzervatív Párt minden egyes képviselőjelöltje személyesen tett ígéretet arra, hogy ha megválasztják, támogatni fogja a brexit-megállapodás ratifikálását.

Johnson közölte: a brexit után tervezett módosítások alapján a jövőbeni közbeszerzési pályázatok elbírálási kritériumai között lesz az az előírás is, hogy a közszférának brit termékeket kell vásárolnia.
Hozzátette: amint Nagy-Britannia "megszabadul" az uniós szabályozásoktól, új állami támogatási rendszert is bevezet a bajba kerülő üzleti vállalkozások megsegítésére.

A választási kampány pénteki napját beárnyékolta egy eszkalálódó vita, amely a Channel 4 tévétársaság és a Konzervatív Párt között robbant ki, miután Boris Johnson nem vett részt a csatorna által előző este rendezett pártvezetői vitán. A vita témája az egyes pártok környezetvédelmi stratégiája volt, de mivel Johnson nem jelent meg, a kormányfőnek szánt szék helyére - a szintén távolmaradó Nigel Farage brexit párti pártelnökhöz hasonlóan - a tévétársaság egy olvadozó jégszobrot helyezett, amely a Földet ábrázolta.

A Konzervatív Párt hétfőn részrehajlással, "provokatív, pártos trükközéssel" vádolta a televíziós társaságot és hivatalos panaszt nyújtott be a műsorszórás szabályainak betartását is ellenőrző brit távközlési felügyelethez (Ofcom).

A párt közölte azt is, hogy ha megnyeri a választást, az új tory kormány felülvizsgálja a Channel 4 közszolgálati tevékenységének szabályozását.

A Channel 4 kereskedelmi adóként működik, tevékenységét jórészt reklámokból és műsorainak értékesítéséből fedezi, de valójában közszolgálati kötelezettségeket ellátó állami tulajdonú csatorna, amelynek anyavállalata közvetlenül a médiaügyekért is felelős kulturális minisztériumhoz tartozik.